A HTML formátum leírása

(második, átdolgozott kiadás)

bevezető · szintaxis · felépítés · fej · test

Bevezetés

Mi is az a HTML? Egy betűszó, az angol HyperText Markup Language szavak rövidítése (a sima szöveg annyiban különbözik egy hypertext szövegtől, hogy ez utóbbit nem muszály folyamatosan olvasnunk, a kereszthivatkozásokat követve eljuthatunk a szöveg egy másik részére, és onnan megint máshová, majd - ha akarunk - vissza az eredeti szövegrészhez) Ez tképpen egy kibővített dokumentum szerkezet leíró nyelv (nem a formátumot írja le, mint pl. a Postcript, hanem a szöveg tartalmát és az összefüggéseket, struktúrát), amelyet kiegészítenek a hivatkozás-kapcsolat, az űrlap és a frame kezelő tagok. A HTML az SGML-ből (Standard Generalized Markup Language) fejlődött ki.
Magát a HTML nyelvet ún. szabványok (standard) írják le, amelyek konkrétan meghatározzák a nyelv egyes elemeit és azok hatását a dokumentum kinézetére. Napjainkban már a 3.2-es változatnál tartunk, amely - bár még messze van a legjobbtól - egészen kezelhetőnek tűnik. A 3.2-es változat felülről teljesen csereszabatos (kompatibilis) a HTML 2.0-val.

A nyelv utasításait vagy parancsait illetjük az angol TAG szóval, amely szerintem a legjobban kifejezi mibenlétüket és megvan az az előnye, hogy magyarul is értelmes, hiszen ezek a HTML nyelv egy-egy tag-jai.

A HTML formátumú állomány egy sima szöveges állomány, amelybe - bizonyos szintaxis szerint - a HTML dokumentum kinézetét befolyásoló parancsokat (TAG-okat) szerkeszt a készítő. Ezek a tagok nemcsak a szöveg kinézetét, de a benne lévő képek pozícióját, a szövegbevitelt, 'interaktivitást' és az ún. hivatkozásokat, kapcsolatokat (link) is meghatározhatják.
Ezeket az állományokat ún. HTML nézőkkel jeleníthetjük meg a monitorunkon. Egy HTML néző tképpen egy sima szöveg- és képmegjelenítő, amelybe többek között egy HTML értelmezőt is beépítettek alkotói.

Mivel az Internet böngészők (brózerek) mindegyike képes a HTML doksik megjelenítésére, ezért a HTML megjelenítő programot ezentúl csak brózerként fogom emlegetni.

Mire is használható a HTML?

A HTML-re fokozottan igaz a mondás:
A számítógép segítségével ragyogóan meg lehet oldani olyan problémákat, amelyek számítógép nélkül egyszerűen nem léteznének!

1. Az Internet elterjedése - a rácsatlakozó gépek különbözősége, sokfélesége miatt - megkövetelte egy általánosan elfogadott, könnyen mobilizálható, egyszerű formátum megszületését. Kellett valamilyen segédlet, amivel a különböző gépekkel az Internetre csatlakozók ugyanolyannak látnak egy-egy WEB oldalt, vagy dokumentumot.
2. A HTML egyre jobban terjed, most már Guide-okat, gépkönyveket, programleírásokat, sőt lemezmagazinokat (pl. dOzE) is készítenek a segítségével.

   Egy konkrét példa: Írsz valamiről(hez) egy többszáz oldalas dokumentációt (képek, hivatkozások, kapcsolatok, stb). Ha ezt felteszed a NETre és azt akarod, hogy ne csak Amigán lehessen eredeti formájában hozzáférni, akkor át kellene konvertálnod minden egyes géptípusra, oprendszerre külön-külön. (a szabványosítási törekvéseknek hála, van belőlük pár tucat...)
   Ez - amellett, hogy hatalmas munka - rengeteg hibalehetőség forrása. Ehelyett egyszerűen elkészíted egyszer HTML formátumban és kész.

Mivel ez - elvileg - egy ún. platform független nyelv, ezért minden géptípuson azonos megjelenésűnek látszik bármely platformon elkészített HTML dokumentum. (tehát az Amigán elkészített dokumentum PC-n és Mac-en is ugyanúgy néz ki és vica versa)
Azért nem ilyen csodálatos a leányzó fekvése:
Én még nem láttam két HTML megjelenítőt, amely minden dokumentumot ugyanúgy jelenített volna meg! Hasonlóan, de nem ugyanúgy!
Ugyanazon HTML dokumentum különböző megjelenítésében élenjárnak az Amigás brózerek! Bármely hasonló kaliberű Mac-es, vagy PC-s brózeren csak éppenhogy észlelhetők voltak a különbségek, a három Amigás brózer (Voyager, IBrowse, AWeb) bizony néha - számomra is - meglepő különbségeket produkált!

Szintaktikai konvenciók

(avagy azok a fránya nyelvtani szabályok)

A HTML nyelvtani szabályai nagyon egyszerűek:

• A nyelv kulcsszavait ún. kacsacsőrök (<, >) közé kell tennünk. Minden, ami nem kulcsszó, az megjelenítendő szövegnek számít.
• Elméletileg minden szöveg, ami a dokumentum testében van, az megjelenik a dokumentum-megjelenítő ablakában. (persze, hogy vannak kivételek, de ezekről majd ott fogok értekezni)
• A megjeleníteni kívánt szövegre semmilyen hatással nincsenek a forrásban lévő sorvég karakterek (azért tag belsejében ne törj sort, ha lehet!). A sort mindíg a blokk- és szóhatárnál (wordwrap) (lapszél, cellaszél, stb) töri el. Ha a szövegben egynél több szóköz (ASCII #32) karakter van, azt egy kivételtől (PRE) eltekintve nem veszi figyelembe és a vízszintes TAB karaktert (ASCII#9) is csak a jövőbeni változatok kezelik korrektül.
  

     <p>
     szöveg
     </p>

  vagy

     <p>szöveg</p>

  vagy

     <p> szöveg </p>

  megegyezik.

• Ha a kacsacsőröket (<, >) és az és (&) jelet meg akarod jelenítettni a dokumentumban - mivel ezek vezérlő karaktereknek számítanak -, azt megteheted az ún. 'escape-szekvenciákkal':
  

     '<' = &lt;   '>' = &gt;   '&' = &amp;

  Egyéb különleges karakterek és ékezetes magán- és mássalhangzók megjelenítését lásd a karakterek szekcióban.

• A HTML értelmező (parser) két kivételtől eltekintve nem érzékeny a kis- és nagybetűk közötti különbségekre, de a tagokat általában nagybetűkkel szokás írni, hogy jobban kiríjanak a síma szöveg közül.
• Ha a brózer általa nem ismert taggal, vagy ismert tag ismeretlen opciójával találkozik, azt elméletileg figyelmen kívül hagyja. (ritkán, de vannak kivételek aminek néha gurulás a vége, amiben az Ibrowse szokott a nyerő lenni) Ez eléggé megnehezítette a dolgomat, ugyanis nem mindíg tudtam ellenőrizni, hogy valami - amit máshol leírtak és én átvettem - azért nem működik, mert:
  • a brózerem nem támogatja,
  • hibásan adtam meg a paramétert,
  • nem korrekt leírásból vettem át.
• Egy tag hatása általában a feloldásáig tart (<TABLE> </TABLE>), kivételek ez alól az egész doksira ható (<BASEFONT>, <BODY BACKGROUND>), vagy a korlátozott, egyszeri hatású tagok (<HR>, <BR>), illetve azok a tagok, amelyek hatását egy másik tag oldja fel (<TD>, <LI>).

A tagok felépítése:

   <[/]parancs [opció[=paraméter]] [további opciók és paramétereik]>

másképpen:

   Kezdőkarakter [inverter] parancs [opció [=paraméter]] zárókarakter

A szögletes zárójel azt jelenti, hogy nem minden esetben és nem minden tagnál kell használni. pl.:
<B>, </B> vagy <A HREF="filenév"> vagy <HR WIDTH=70%>.

Általában a tagokat nagy betűvel írjuk, de ezt csak azért tesszük, hogy kiríjanak a szövegböl. Az értelmező - két kivételtől eltekintve - nem case sensitive (nem kis/nagybetű érzékeny)!

A HTML dokumentum felépítése

   <!doctype html public "-//IETF//DTD HTML 3.2 Final//EN">
   <HTML>
      <HEAD>
         <TITLE> A doksi rövid megnevezése </TITLE>
         ... további fej elemek...
      </HEAD>
      <BODY>
         Maga a html doksi, amit szeretnél
         viszontlátni egy html nézőben.
      </BODY>
   <HTML>

Hát ez egy nagyon leegyszerűsített példa volt, de ez is megmutatja, hogy a doksi rendszerint két részből áll: fejből (HEAD) és testből (BODY).

A dokumentumfej elemei

Jómagam - bár használom - a fej részt csak sallangnak tartom. Ha csak Amigán akarsz megjeleniteni egy doksit, elhagyhatod nyugodtan, semmi nélkülözhetetlen nincs benne (a brózerek az állománynév kiterjesztését vizsgálják), inkább csak tájékoztató jellegű dolgokat szokás benne elhelyezni.

[/]HEAD	A dokumentumfejet határoló kezdő- és zárótagok. Amilyen információt itt megadsz, az értelemszerűen nem jelenik meg a dokumentum megjelenítésekor. (egy két kivételtől eltekintve) A HTML dokumentumok fej részében megadhatsz olyan információkat, mint a dokumentum címe, kulcsszókereső mezőt, relatív URL báziscímet, különböző meta-adatokat, valamint különböző kapcsolatokat más dokumentumokkal. A fej-tagok közös jellemzője, hogy a 'title' és az 'isindex' tagok kivételével az Amigás brózerek nem támogatják a használatukat.
.
[/]TITLE	A dokumentum címét határoló tagok. Amigás brózereken ez a cím jelenik meg a megjelenítő ablakának tételsorában. <TITLE>a doksi rövid neve</TITLE>
.
STYLE	A tervek szerint a jövőbeni HTML verziókban használhatók lesznek a különböző bekezdésstílusok előzetes meghatározása is a fejben. (jelenleg nincs támogatva)
.
SCRIPT	Fentartva a majdani szkriptnyelvek használatára. (jelenleg nem támogatott)
.
ISINDEX	PROMPT/K Egy szövegbeviteli mezőt jelenit meg, amelyben megadhatsz egy, vay több kulcsszót, amely szerint keresni fog a bázisként megadott URL címen. Több kulcsszót is beírhatsz egymástól szóközzel elválasztva.
prompt	="emlékeztető" A használatakor már láthatóan különbözően jelenítik meg az Amigás brózerek: Voyager2.9x: kiírja, hogy 'Enter search keyvords', majd kitesz egy szövegbeviteli mezőt és egy 'Submit' feliratú gombot. IBrowse1.12: A felső sorban kiírja a 'This is a searchable index, enter search keywords' üzenetet, az alsó sorban a megszokott szövegbeviteli mező, és a 'Submit' gomb. AWeb3.x: Kiírja a 'prompt'-ban meghatározott üzenetet, utána kiteszi a szokásos szövegbeviteli mezőt.
.
BASE	HREF/K A tag meghatároz egy ún. bázis URL címet. Ezt a címet fogja alapként használni ezután, ha valamely hivatkozást URL cím nélkül használunk. pl.: <BASE href="http://www.acme.com/intro.htm"> ... <IMG SRC="icons/logo.gif"> A képet a következő útvonalon és állományban fogja keresni: http://www.acme.com/icons/logo.gif
.
META	NAME/K, CONTENT/K, HTTP_EQUIV/K A tag segítségével különböző nevekhez társíthatsz információkat, például a szerző neve, a készítő program, az utolsó módosítás dátuma, a kulcsszavak listája, meg még ki tudja mi minden...(a név-tartalom párost elvileg átadja a brózer a doksi első betöltésekor a szervernek) <META NAME="author" CONTENT="Napi Kettő">
name	="az_infó_neve" A név, amelyhez hozzárendelheted az információt. (author, expires, generator, keywords, stb...)
content	="információ" A névhez tartozó információ: a készítő ember, vagy program neve, egy dátum, kulcsszavak, stb.
http-equiv	="az_infó_neve" Az opciót a 'NAME' opció helyett használva, egy RFC 822 szabványú HTTP fejlécet kreál, és úgy adja át a szervernek. <META HTTP-EQUIV="Expires" CONTENT="20 Aug 1998 14:25:00 GMT"> az eredmény HTTP fejlécben: Expires: 20 Aug 1998 14:25:00 GMT
.
LINK	HREF/K, REL/K, REV/K, TITLE/K A tag segítségével egy kapcsolatot (hivatkozást) valósíthatsz meg más dokumentumra, vagy eszközre. A tag által megadott hivatkozás - elméletben - hatással lehet a navigációs gombokra és menükre (ilyet Amigánál nem tapasztaltam), a nyomtatási sorrendre, a dokumentummal kapcsolatos erőforrásokra, mint bekezdés stílusok és szkriptek (jövőbeni használatra fenttartva).
href	="[útvonal/]doksi.htm" A hivatkozott állomány neve és ha kell, az útvonala.
rel	=top|contents|index|glossary|copyright|next|previous|help|search A következő (forward) kapcsolat meghatározása. (Ezeket a referencia kézikönyv hiányában nem tudom elmagyarázni és az Amigás brózereknél sem fedeztem fel a támogatás leghalványabb nyomát sem.) <LINK REL=next HREF="blokktagok.htm"
rev	=top|contents|index|glossary|copyright|next|previous|help|search Az előző (back) hivatkozás meghatározása.
title	="címsor" A hivatkozott eszköz címsora.

A testet meghatározó tag

A BODY tagnál és máshol is, ahol a szinek megadása szerepet kapott, használhatsz 16 előredefiniált szint az angol nevével megadva. (Ezek a szinek eredetileg a nyavajás Windows 16 szinű VGA palettájáról valók.)

black="#000000"

green="#080000"

silver="#C0C0C0"

lime="#00FF00"

gray="#808080"

olive="#808000"

white="#FFFFFF"

yellow="#FFFF00"

maroon="#800000"

navy ="#000080"

red="#FF0000"

blue="#0000FF"

purple="#800080"

teal="#008080"

fuchsia="#FF00FF"

aqua="#00FFFF"

Blokkszerűen ható tagok

listák · előformázott szöveg · blokk-kijelölés

A blokkszerűen ható tagok azok, amelyek a dokumentum egy jól elkülöníthető részének kinézetét, formázását végzik. Általában egy ilyen tag hatása a zárótagig tart, vagy a következő ugyanilyen tagig. Ide tartoznak a bekezdések, listák, és formák. Egy tábla cellájában használva a cella vége is lezárja a blokkszerűen ható tagokat.

Bekezdések

Listák

Szépen listákba szedheted a mondandód bizonyos részeit. Annak sincs akadálya, hogy a listákat egymásba építsd. Egy lista fejlécből és elemekből állhat. Három féle lista létezik:
Rendezetlen (unordered) lista · A lista egyes elemeinek kezdetét kicsiny ábrák jelzik. Ezek alapesetben körök, háromszögek és négyszögek lehetnek, de semmi akadálya, hogy saját, vagy mások által készített rajzocskákkal helyettesítsd ezeket.
Sorszámozott (ordered) lista · A lista elemeinek kezdetét folytatólagos számozás jelzi. Alapesetben az arab számokat használja, de beállíthatod betűkre, római számokra és a kezdő sorszámot valamint a lépésközt is módosíthatod.
Kétlépcsős (definition) lista · Két típusú listaelem van a terminus és a definíció.

(A 'w3c' szerint még létezik két speciális listatag: A '[/]DIR' egy többoszlopos megjelenésű, a '[/]MENU' egyoszlopos menülista. Mindkettő rendezetlen, egyetlen opciójuk van, a 'compact' és többet én sem tudok róluk, csak annyit, hogy a három Amigás brózer közül egyik sem támogatja a használatukat.)

Előformázott szöveg

Blokk-kijelölés

Szöveg formázó tagok

logikai · fontok · címek

Minden szöveg formázó tagban közös, hogy keverhetőek egymással és a hatásuk a zárótagig tart. (esetleg cellahatárig)

Írásmód formázó tagok

Logikai formázó tagok

A logikai formázó tagok nem mindegyikét jelenítik meg helyesen az Amigás brózerek, de amelyiket megjelenítik, az erőssen függ a preferencesükben beállított karakterkészletektől. (szóval ne nagyon használd, ha nem muszály!)

Az alábbi nyolc logikai formázó tagnak az Amigás brózereknél nem találtam nyomát:

   Q, LANG, AU, PERSON, ACRONYM, ABBREV, IMS, DEL.

Fontok

Címek

Táblák

A dokumentumodban ízléses (és persze ízléstelen) táblázatokat (táblákat) is elhelyezhetsz. A táblák legkisebb elemei a cellák, melyeket függőlegesen mint cella oszlopokat, vízszintesen mint cella sorokat használhatsz, hivatkozhatsz rájuk, állíthatod a paramétereiket, stb.
A tábláknak és benne a celláknak is van alapbeállítású mérete. Ez brózerenként változó, de abban közös, hogy a cellatartalomhoz és a lapszélekhez idomulnak, ha nem határozol másként. (és miért ne határoznál másként?)

		A táblázatokat elsősorban szöveg és számoszlopok korrekt megjelenítésére találták ki (ne feledjük, az SGML az alap) és csak később kezdték el a szövegek és a tartalom formátumának kialakítására használni. (egyik szélre kirakjuk a képet, mellé pedíg szépen több sorba beírhatjuk a képhez tartozó szöveget. Pontosan ugyanúgy, ahogyan most én teszem.) De ezenkívül még számtalan lehetősége van a táblák felhasználásának. Pár dologra mindenképpen oda kell figyelned a táblák használatakor, de erre mindíg kitérek az adott opció leírásánál.
Az egyes táblákat akár egymásba is fűzhetjük. Egy cellában lehetnek további táblák, amelyben még további táblák is lehetnek. A tábla meghatározott celláit vízszintesen, vagy függőlegesen összekapcsolhatjuk és még majd meglátod, hogy milyen sok beállítási lehetőség van mind a táblákkal, mind az egyes cellákkal kapcsolatban.

Példa a táblákra:

A fenti esetben jól látszik, hogy a tábla első sorának 1. és 2. cellája vízszintesen, a harmadik oszlopban függőlegesen van két cella összevonva, a negyedik oszlopban mindhárom cella össze van vonva, a tábla 2/2-es cellájában pedíg egy két cellás újabb tábla van.

Kapcsolatok, hivatkozások

képek · zónák · frémek · java · applet

Hipertext kapcsolatok

A hipertext kapcsolatok egyik dokumentumból egy másik dokumentumra, vagy ugyanannak a dokumentumnak egy másik meghatározott pontjára mutatnak. Bármely HTML dokumentumban elhelyezhetünk hivatkozásokat, amelyek egy kapcsolatra mutatnak (hivatkoznak), és/vagy ezek célját. Egy hivatkozást a brózer kiemelt színnel jelez, amelyre kattintva a brózer megkeresi, - ha kell - betölti és megjeleníti a kapcsolatban megjelölt dokumentumot, vagy doksirészt.
(A hipertext hivatkozást jelző szövegrész színét a brózerek preferencesében - általában - szabadon megválaszthatod, vagy a 'BODY' tag opcióival megadhatod akár dokumentumonként is. Alapként pirosat, vagy kéket szokás használni.)
Egyszerűbben: a hivatkozás az a kiemelt szövegrész, amelyre kattintani kell, hogy a kapcsolat (ez nem látszik, a tagban van meghatározva) célját megjelenítse a brózer

Képek befűzése a dokumentumba

A dokumentumok szinesítésére GIF, JPEG, és újabban PNG formátumú képeket, sőt animációkat is felhasználhatsz. Az első kettő az elterjedt formátum, de a ping (egyes forrásokban pong) képek rengeteg előnyük miatt egyre inkább el fognak terjedni. (Az Amigán sokáig egyedüli szabványnak számító IFF-ILBM képeket nem szeretik a brózerek, ezért ilyet ne akarj használni!)

A nagy terjedelmű, sokszinű - főleg a JPEG-nél - képeket lehetőleg kerülni kell, hiszen senki nem szereti, ha egy oldal negyed óráig töltődik le...

Ha olyan képkonvertered (pl. a GFXCon sajnos nem jó), vagy rajzoló programod (pl. PPaint) van amelyik tud PNG formátumban menteni, akkor használd ezt a formátumot, mert van benne pár egészen különleges lehetőség (erről többet a PNG formátum leírásaiból)...
Ha gyengébb géped van, használd a GIF formátumot...

A képek túlzott használata azért nem célszerű, mert még mindíg sokan vannak, akik karakteres alapú brózereket használnak (pl. én is PC TASKnál DOS-os brózert használok, mert azt a nyavajás windózt - hál'istennek - nem bírja el a gépem), valamint azokról a fogyatékos embertársainkról sem szabad megfeledkeznünk, akik a beszélő brózerek segítségével tudnak kalandozni a neten...

Kattintó zónák

Egy dokumentumba fűzött kép különböző méretű és alakú területeit lehetőséged van ún. kattintózónának kijelölni. Ehhez be kell töltened egy képet, majd a 'MAP' taggal kijelölnöd a képen lévő kattintózónák pozícióit, alakjukat és a zónákhoz rendelt kapcsolatokat is meg kell adnod.
Ezután a felhasználónak nem kell mást csinálnia, csak belekattintani egy ilyen zónába... (pár sorral lejjebb lesz egy példa is)

Ime az igért példa az 'image map'-ról és a kattintózónákról:

   <IMG SRC="főcím.gif" USEMAP="#címkép">
   <MAP NAME="címkép">
      <AREA SHAPE=rect ALT="About" COORDS="70,32,235,218" HREF="about.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="AmigaDOS" COORDS="267,32,529,47" HREF="ados.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="AmigaGuide" COORDS="267,51,529,66" HREF="aguide.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="DirOpus" COORDS="267,70,529,85" HREF="dopus5.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="GFXCon" COORDS="267,89,529,104" HREF="gfxcon.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="HTMLforma" COORDS="267,108,529,123" HREF="html.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="Installer" COORDS="267,127,529,142" HREF="inst.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="LHA" COORDS="267,146,529,161" HREF="lha.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="IdeKonv" COORDS="267,165,529,180" HREF="ide.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="Workbench" COORDS="267,184,529,199" HREF="wb.htm">
      <AREA SHAPE=rect ALT="Quit" COORDS="267,203,529,218" HREF="quit.htm">
   </MAP>

Frémek

Ez is nagyszerű dolog. Segítségével párhuzamosan több előre meghatározott doksit is nézegethet a felhasználó ugyanabban a megjelenítő ablakban. Pl. megteheted, hogy az egyik frémbe teszed a hivatkozásokat, a másikban megjeleníted a hozzájuk tartozó doksit, ha a user rákattint valamelyik hivatkozásra.
Az IBrowse és a Voyager újabb verziói már korlátozás nélkül kezelik a frémeket, az AWeb is, bár a demójában ez még le van tiltva.
Tisztességesen elkészített weblapok fel vannak készítve a frémeket nem kezelő brózerekre, és eszerint töltik be a frémes és nem frémes változatukat.

A frémek használatánál oda kéne figyelni, ha linkeket helyezel más oldalakra, azok néha a frémben fognak megjelenni!

Egy komplett példa a frémekre:

<FRAMESET cols="160, *">
   <NOFRAMES>
      Sajnos a brózered nem kezeli a frémeket.
      Töltsd le a 'nonframed' verziót!
      Bye-bye...
   </NOFRAMES>
   <FRAME SRC="main.html" NAME="menü" SCROLLING=auto>
   <FRAME SRC="about.html" NAME="oldal" SCROLLING=auto>
</FRAMESET>

Ez a példa vízszintesen kettéosztja a brózer megjelenítő ablakát. A baloldali frém 160 pixel széles és a 'main.html' nevű dokumentumot tölti bele, a jobboldali a teljes maradékot elfoglalja és az 'about.html' nevű doksit jeleníti meg benne. Ha szükséges, kirakja a gördítő sávokat is.

Java ismertető

A SUN-nál kifejlesztetek egy új programnyelvet, a JAVA-t. Bár van pár hasonló célú alkalmazás, mégis viszonylag gyorsan világméretű szabvánnyá vált. Az ún. Jávát értő böngészővel (Java-aware browser) rendelkező szerencsések egyre gyakrabban bukkannak a W3 világában meghökkentő oldalakra, ahol egy óvatlan kattintással az egér bal fülén, nemcsak adatokat, de teljes, futni képes programokat is letölthetünk a szerverről. (Erről nekem rögtön vírusok, férgek és egyéb rosszindulatú huncutságok jutottak az eszembe, de a témához nálam jobban hozzáértő emberek megnyugtattak, hogy ilyesmiről szó sem lehet.)
Fogalmam sincs, mi indokolja azt a karriert, amit a Java röpke két év alatt befutott (hiszen jóformán naponta születnek új, világmegváltó programnyelvek), hacsak az nem, hogy megtalálhatók a tulajdonságai között olyasmik, mint objektumorientált, többszálú, elosztott, architektúrafüggetlen és hordozható. És jól tudjuk, hogy ezek azok a szakszavak, amelyek egy hátulgombolós programozót eltántoríthatnak attól, hogy behatóbban tanulmányozza kedvenc, ódivatú nyelveink pontosvesszős és zárójeles rejtélyeit.

A Java alapjai a C++-ból alakultak ki, de kigyomláltak belőle pár dolgot és hozzá is tettek párat. (Pl. hiányzik a Goto, de hogy az igazi programozóknak is kedvezzenek, van benne többszintű break, cimkézett ciklusok és Continue utasítás is.
A Java - mint programnyelv - programokból (application) és programocskákból (applet) áll. Ezek a programok, vagy programocskák - azonkívűl, hogy bármire alkalmasak, hiszen a Java általános célú nyelv - rajzokkal, menükkel, ablakokkal és hangokkal életet lehelhetnek a megjelenített dokumentumba.
Ezenkívül mondjuk felveheti a kapcsolatot a szerverrel a hátunk mögött, és ebből nem mindíg következhetnek jó történések.
De nem ez a legfontosabb: alapban a brózerünk ismer pár protokolt (HTTP, FTP, Gopher,...) és pár megjeleníthető adatformátumot (html, png, gif,...). Az ezeken kívülesőkkel viszont nem igazán tud mit kezdeni. A Jávát értő brózereknél viszont a szerverről letöltött programok bővíthetik a felhasználható kommunikációs protokollokat és/vagy a megjeleníthető adatok típusát.

Példaképpen bemutatom kedvenc Helló Világ nevű programocskánk egyik változatát, amely - ha van - a paraméterként megadott fűzért írja ki a 'Világ' helyett:

   class HelloVilagApp
   {
      public static void main (String args[])
         {
            System.out.println("Helló ");
            if (args.length == 1)
               System.out.println("Világ!");
            else
               System.out.println(args[0]) + " !");
         }
      }

Azt hiszem ismertetőként ennyi elég is a Javáról, még csak annyit, hogy a jelenleg birtokomban lévő brózerek egyike sem támogatja. Bár hallani olyasmiről, hogy a Voyager újabb verziói értik majd a Java nyelvet...
Mielőtt úgy határozol, hogy felhasználsz a dokumentumodban, vagy ne adj isten magad írsz egy Appletet, alaposan tanulmányozd a fejlesztői irodalmat!

Űrlapok (form)

form · input · textarea· select

Dinamikus, úgy is írhatnám, hogy interaktív - ha ennek a szónak nem lenne már kissé pejoratív értelme - dokumentumokat készíthetsz a forma, vagy űrlap meghatározó tagok segítségével. Ezeken a felhasználó az - általad (vagy más által) - előre elkészített programokon, rutinokon keresztül vezérelheti a különböző cselekedeteket, kiválaszthat pl. valamit, vagy kérdésekre válaszolhat és még sok minden mással befolyásolhatja a böngészés műveletét.
(Ezek a programok általában CGI szkriptek szoktak lenni, de nincs akadálya hogy valamilyen 'tisztességes' programnyelven írt (C, C++, stb) és lefordított futtatható állományokat használjunk. Általában a szerver 'bin' tjegyzékében vannak, és merev szabályok határozzák meg a ki- és bemenetük formáit. Vannak olyan leírások, amelyek ezeket szabályozzák, de fogalmam sincs, hogy hol vannak ezek...)
Persze a tisztelt felhasználó az egészből csak annyit lát, hogy különböző ablakok, beviteli mezők, gombok jelennek meg a dokumentumban.
Ezek a tagok az ISINDEX, FORM, INPUT, TEXTAREA, SELECT, stb.

Egyéb tagok

Az egyéb tagok közé soroltam mindazokat a tagokat, amelyeket sehová sem tudtam elhelyezni.

Gyorsreferencia

Azt hiszem, már mindent leírtam a HTML formátumról, amit tudtam (még azt is, amit nem). Ide a végére még betettem egy rövid referenciát, amiből viszonylag gyorsan kikereshetsz egy tagot és megnézheted opcióit, vmint paramétereit.

   !DOCTYPE      kezdő deklaráció a brózer informálására

   [/]A          hipertext kapcsolat, hivatkozás
                 name="navig_pont"            -- egy navigációs pont kijelölése --
                 href="[útvonal/]file[#navig_pont]"      -- hipertext kapcsolat --
                 rel                                                       -- ? --
                 rev                                                       -- ? --
                 title                                                     -- ? --
                 target=frémnév              -- hivatkozás megadott nevű frémre --
                 shape=default|circle|rect|polygon   -- egy kattintózóna típusa --

   [/]ADDRESS    dőltbetűs bekezdés (pl. w3 címek)

   [/]APPLET     egy Java Applet behívása
                 codebase="codebaseURL"        -- az Appletek helye a szerveren --
                 code="appletállomány"                 -- az Applet megnevezése --
                 alt="alternatív szöveg"   -- ha nem tudja futtatni az Appletet --
                 name="rutinnév"             -- az Applet egyik rutinjának neve --
                 width=széles               -- a megjelenítő terület szélessége --
                 height=magas                -- a megjelenítő terület magassága --
                 align=left|right|top|middle|bottom      -- a szokásos igazítás --
                 hspace=széles           -- a megjelenítő terület melletti hely --
                 vspace=magas   -- a megjelenítő terület alatti és fölötti hely --

   AREA          Egy kattintózóna meghatározása
                 shape=rect|circle|poly                        -- a zóna alakja --
                 alt="megjegyzés"                                -- a zóna neve --
                 coords=<pozíciók>           -- a zóna koordinátái, vagy mérete --
                 href=[útvonal/]állomány[#navig_pont]      -- a zóna kapcsolata --
                 nohref                   -- a zónához jelenleg nincs kapcsolat --

   [/]B          bold, azaz félkövér, vagy vastagított karakterek

   BASE          alap URL cím megadása
                 href="[útvonal/]bázisfile"     -- az állomány útvonala és neve --

   BASEFONT      az alapként használt karakterméret
                 size=méret                -- a karakterkészlet mérete pixelben --

   [/]BLOCKQUOTE kiemelt bekezdés határoló tagja

   [/]BODY       a dokumentum testét meghatározó és határoló tag
                 topmargin=méret                       -- a doksi felső margója --
                 leftmargin=méret                  -- a doksi baloldali margója --
                 background="[útvonal/]kép.kit"           -- a háttérminta képe --
                 bgcolor=szin                             -- a doksi papírszine --
                 text=szin                                    -- a szöveg szine --
                 link=szin                              -- a hivatkozások szine --
                 alink=szin                  -- a hivatkozás szine kijelöléskor --
                 vlink=szin           -- a már meglátogatott hivatkozások szine --

   BR            soremelés és kocsivissza
                 align=left|center|right                         -- sorigazítás --
                 clear=left|right|none|all                      -- helykitöltés --
                 nowrap                              -- a wordwrap kikapcsolása --

   [/]CENTER     egy bekezdés középre igazítása

   DD            a kétlépcsős lista definíciója

   [/]DIR        többoszlopos lista (nincs adat)

   [/]DIV        egy bekezdés határoló és sorigazító tagja
                 align=left|right|center         -- a sorok igazításának iránya --
                 clear=left|right|all|none                      -- helykitöltés --
                 nowrap                              -- a wordwrap kikapcsolása --

   [/]DL         kétlépcsős lista határolótagja
                 clear=left|right|none|all                      -- helykitöltés --
                 compact                        -- kompaktabb listát eredményez --

   DT            a kétlépcsős lista terminusa

   FACE          az alap karakterkészlet neve és mérete (nem szabványos)

   [/]FONT       a karakterek mérete és szine
                 size=méret                                          -- a méret --
                 color=szin                                           -- a szin --

   [/]FORM       az űrlap határoló tagjai
                 action="[útvonal/]szkript"          -- a formát kezelő program --
                 method=get|post                       -- az adatáramlás iránya --
                 enctype=kódolás                  -- az adat kódolásának típusa --

   [/]H          egy cím a szövegben (a H után közvetlen a méret)
                 align=left|center|right                       -- a sorigazítás --
                 clear=left|right|none|all                      -- helykitöltés --
                 dingbat=ikon                    -- egy ikon képe lesz a címben --
                 src=[útvonal/]kép                 -- a megadott kép lesz a cím --
                 nowrap                 -- az automatikus sortörés kikapcsolása --

   [/]HEAD       a fej rész határolótagja


   HR            egy vízszintes elválasztó vonal
                 align=left|center|right                 -- a szokásos igazítás --
                 noshade                                      -- egyszinű vonal --
                 size=vastag                              -- a vonal vastagsága --
                 width=hossz                              -- a vonal szélessége --
                 color=szin                                    -- a vonal szine --

   [/]HTML       a doksi kezdetét és végét jelző határolótag

   [/]I          italic, azaz dőlt karakterek

   IMG           kép befűzése a dokumentumba
                 src="[útvonal/]kép"          -- a képállomány útvonala és neve --
                 alt="megnevezés                    -- a kép helyén lévő szöveg --
                 width=széles                               -- a kép szélessége --
                 height=magas                                -- a kép magassága --
                 units=pixels|en                              -- a mértékegység --
                 align=left|right|top|middle|bottom          -- a kép igazítása --
                 border[=szám]                                  -- a kép kerete --
                 hspace=méret     -- a kép és más objekt közti vízszintes hézag --
                 vspace=méret                             -- a függőleges hézag --
                 usemap="#azonosító"   -- a képet kattintózónaként használhatod --
                 ismap                       -- kattintási pozíció elküldéséhez --

   INPUT         a beavatkozás lehetőségeinek körülhatárolása
                 type=text|password|checkbox|radio|submit|reset|file|hidden|image
                 name=azonosító          -- az input azonosítása a szerver felé --
                 value="alap_érték"                        -- az alapértelmezés --
                 checked                -- az alapértelmezésű kiválasztott gomb --
                 size=méret                 -- a szövegbeviteli mező szélessége --
                 maxlength=hossz                -- a beírható szöveg max hossza --
                 src="[útvonal/]kép.kit"                       -- a gomb ábrája --
                 align=left|right|top|middle|bottom         -- a gomb igazítása --

   ISINDEX       szövegbeviteli mező kereső kulcsszavak beírására
                 prompt="emlékeztető"           -- ezt írja a beviteli mező elé --

   LH            rendezett, vagy sorszámozott lista fejléce

   LI            listaelem kezdete sorszámozott és rendezetlen listáknál
                 type=[disc|square|circle]|[1|a|A|i|I]     -- listaelem kezdete --
                 value=szám                             -- a listaelem sorszáma --
                 clear=left|right|none|all                      -- helykitöltés --
                 src="[útvonal/]kép"            -- a listaelemet kezdő kép neve --
                 dingbat=ikon           -- egy előre meghatározott ikonkép neve --
                 skip=szám                               -- a sorszám lépésköze --

   LINK          a fejben megadhatod több összefüggő doksi hierarchiáját
                 href="[útvonal/]file"          -- az állomány útvonala és neve --
                 rel="helye_a_hierarchiában"             -- következő kapcsolat --
                 rev="helye_a_hierarchiában"                 -- előző kapcsolat --
                 title="tételsor"                 -- a hivatkozott doksi tétele --

   [/]MAP        kattintózónák meghatározása egy képen
                 name="azonosító"                             -- a kép megadása --

   [/]MENU       egyoszlopos menülista (nincs adat)

   META          különböző nevekhez adatokat társít a fejrészben
                 name="név"                               -- az információ neve --
                 content="tartalom"                       -- maga az információ --

   [/]OL         sorszámozott lista határoló tagja
                 type=1|a|A|i|I                            -- a sorszám stílusa --
                 compact                          -- tömörebb, kompaktabb lista --
                 start=szám                     -- innen kezdődik a sorszámozás --
                 continue                          -- az előző lista folytatása --
                 seqnum=szám                         -- a sorszámozás lépésköze --

   OPTION        a ciklikus gomb, vagy kiválasztó lista egy eleme
                 selected                          -- alapból kiválasztott elem --
                 value="érték                       -- az elemhez tartozó érték --

   [/]P          egy bekezdés határoló és sorigazítását határoló tagja
                 align=left|center|right[|justify]      -- a sorigazítás iránya --
                 clear=left|right|none|all    -- igazodás képhez, vagy táblához --
                 nowrap                              -- a wordwrap kikapcsolása --

   PARAM         az Appletnek átadott paraméter megadása
                 name=név                                   -- a paraméter neve --
                 value=érték                              -- a paraméter értéke --

   [/]PRE        előformázott szövegrész határolótagja
                 width=széles                   -- a szövegrész max. szélessége --

   [/]S          strike though, azaz áthúzott karakterek

   [/]SELECT     ciklikus gomb, vagy kiválasztó lista határoló tagja
                 name="név"                   -- a gomb, vagy lista azonosítója --
                 size=magas                 -- a lista magassága karaktersorban --
                 multiple                   -- többes kiválasztás engedélyezése --

   SCRIPT        jelenleg nem támogatott

   STILE         jelenleg nem támogatott

   [/]TABLE      egy tábla határoló tagjai
                 align=left|center|right       -- a tábla igazítása a margókhoz --
                 width=széles                             -- a tábla szélessége --
                 border[=típus]    -- a celláknak és a táblának legyen-e kerete --
                 nowrap                 -- az automatikus sortörés kikapcsolása --
                 clear=left|right|none|all                      -- helykitöltés --
                 units=pixels|en                     -- a használt mértékegység --
                 colspec=<az_oszlopok_jellemzői>
                 dp=,|.                                 -- a tizedespont típusa --
                 cellspacing=méret                   -- a cellák közti távolság --
                 cellpadding=méret      -- a keret és a tartalom közti távolság --
                 noflow                                                    -- ? --
                 bgcolor=szín                                 -- a háttér szine --
                 bordercolor=szin                              -- a keret szine --
                 bordercolordark=szin             -- a keret sötét élének szine --
                 bordercolorlight=szin          -- a keret világos élének szine --

   [/]TEXTAREA   egy többsoros szövegbeviteli mező határoló tagjai
                 name="név"                -- a mező azonosítója a szerver felé --
                 rows=széles             -- a mező szélessége karakteroszlopban --
                 cols=magas                  -- a mező magassága karaktersorban --

   TD            egy cella meghatározása
                 align=left|right|center --a cellatartalom vízszintes igazítása --
                 valign=top|middle|bottom              -- a függőleges igazítás --
                 caption                                                   -- ? --
                 width=széles                             -- a cella szélessége --
                 height=magas                              -- a cella magassága --
                 nowrap                              -- a wordwrap kikapcsolása --
                 nobreak                             -- a sortörés kikapcsolása --
                 rowspan=szám                -- cellák összefűzése vízszintesen --
                 colspan=szám                -- cellák összefüzése függőlegesen --
                 bgcolor=szin                            -- a cella háttérszine --

   TH            fejléc cella meghatározása
                 align=left|right|center --a cellatartalom vízszintes igazítása --
                 valign=top|middle|bottom              -- a függőleges igazítás --
                 width=széles                             -- a cella szélessége --
                 height=magas                              -- a cella magassága --
                 nowrap                              -- a wordwrap kikapcsolása --
                 nobreak                             -- a sortörés kikapcsolása --
                 rowspan=szám                -- cellák összefűzése vízszintesen --
                 colspan=szám                -- cellák összefüzése függőlegesen --

   [/]TITLE      a fejrészben a doksicímet határoló tag

   TR            egy vízszintes cellasor kezdete
                 align=left|center|right      -- a cellák tartalmának igazítása --
                 valign=top|middle|bottom              -- a függőleges igazítás --
                 class=header|body|footer                  -- a cellasor típusa --

   [/]U          underlined, azaz aláhúzott karakterek

   [/]UL         rendezetlen (unordered) lista határoló tagja
                 type=disc|scare|circle        -- a listaelemek kezdetén a rajz --
                 compact                  -- egy tömörebb, kisebb listaformátum --
                 clear=left|right|none|all                      -- helykitöltés --
                 plain                --nem teszi ki a listaelemek elé a rajzot --
                 src="[útvonal/]kép"            -- a listaelemek előtt lévő kép --


   Logikai formázó tagok:

   TT, CITE, CODE, SAMP, DFN, EM, KBD, STRONG, VAR, SUP, SUB, BIG, SMAL

   Q, LANG, PERSON, ACRONYM, ABBREV, IMS, DEL

Hát azt hiszem, ezzel egy időre befejeztem a HTML formátummal való foglalkozást. Ha valami újat megtudok, majd ismét leporolom...

ui.:

Időközben sikerült lenyúlnom a HTML v4.0 angol nyelvű referencia kézikönyvét. A Napi Kettő Oldalai következő (harmadik) kiadásába már minden bizonnyal beleveszem. Egészen érdekes dolgok vannak benne:

• Új tagok. Vannak vagy harmincan.
• Elkülönített stuktúrák és prezentáció...
• Különböző brózerkörnyezetek támogatása, beszéd szintetizálás, braille megjelenítők kezelése...
• A nemzeti karakterkészletek támogatása...
• Stílus táblák előzetes meghatározása, mint egy szövegszerkesztőnél...
• Kliens oldali szkriptek támogatása...
• Bővített frém- és táblakezelés és megjelenítés...
• Pár elavult tag kigolyózása...

Mindezekkel csak az a baj, hogy egyelőre az Amigás brózerek még a HTML 2.0 tagjait sem ismerik maradéktalanul. Ha esetleg majd az Operett, vagy a Netcápa Amigás verziói megjelennek, minden bizonnyal megváltozik a helyzet. Addíg is böngésszünk a Voyagerrel és társaival, vagy egy izmos turbókártyán futó emulátor segítségével egy Mac-es, vagy PC-s brózerrel, ha az új weblapokat is nézegetni akarjuk...