= 362,16 cm3
Megjegyezzük, hogy természetesen ugyanehhez az eredményhez jutunk, ha mindkét nyomást a régebben használatos Hgmm-ben vagy atm-ban helyettesítjük be.
= 23,9435 g
Ha a térfogatot literben (dm3-ben), a nyomást pedig kPa-ban helyettesítjük be a Dm képletébe, akkor R értéke 8,314, minthogy a korábbiakban láttuk, hogy R = 8,314 N· m/K· mol, a Pa-ról a kPa-ra való áttérés 10-3-nal való szorzást, a m3-rol a dm3-re való áttérés pedig 103-nal való szorzást jelent, tehát R értéke nem változik. A korábban használatos nyomásegységben (atmoszférában) kifejezett nyomást behelyettesítve, az R = 0,082 l· atm/K· mol értékkel kell számolnunk.
D V = 950 l
Tehát egy 950 l űrtartalmú tartállyal kell a palackot összekötni.
t = 163,58 oC
= 51,26 kPa
; ;
; ; .
Minthogy mólnyi gáz normál térfogata 22,414 liter, egyszerű aránypárral
kiszámítjuk a fenti gázok normál litertömegét.
= 1,25 g; = 1,52 g; = 1,96 g; = 3,17 g:
= 2,85 g; = 1,34 g; = 2,05 g.
M = 4,03, tehát He-ról van szó.
A gázelegy valamennyi komponensére érvényes a
pö · Vi = Vö · pi
összefüggés, vagyis
, ahol a térfogattört.
Tehát = 0,34, = 0,66
A térfogattört a térfogatszázalék század része, így a gázelegy
összetétele a következő:
34 (V/V)% NO és 66 (V/V)% NO2.
kPa
végállapotban:
A két gáz parciális nyomása úgy aránylik egymáshoz, mint molszámaik (ld. Dalton
és Amagat szabály).
Kezdeti állapotban:
Végállapotban:
A két egyenletet egymással elosztva megkapjuk, hogy az eredeti metilén-klorid hányad
része marad a lehűtés után a gázelegyben.
= 0,095
Tehát az elegyben 9,5% metilén-klorid marad vissza és 90,5% nyerhető vissza. A
kérdés 10 m3 elegyből visszanyerhető anyag mennyiségére vonatkozott. Meg
kell tehát határoznunk, hogy 10 m3 elegyben hány mol metilén-kloridunk van.
Az egyetemes gáztörvény összefüggését alkalmazva kapjuk:
= = 231,23 mol
Ennek 90,5%-a visszanyerhető:
= 209,26 mol, ill. a moltömeggel
szorozva
= 209,26· 85
= 17787,1 g = 17,79 kg CH2Cl2
nyerhető vissza 10 m3 levegőből hűtéssel.
Ilyen nagy nyomáson azonban a tökéletes gáz közelítés nem ad megfelelő eredményt. Valóban, a mérés alapján a nyomás 5,06 MPa. Ebben az esetben már nem tekinthetünk el a részecskék közötti kölcsönhatástól és a részecskék saját térfogatától sem.
b.) Vizsgáljuk meg, milyen eredményt kapunk a van der Waals egyenlet alapján.
, ahol
a = 3,648· 105 l2 · Pa/mol2
b = 0,0428 l/mol
Látható, hogy a méréssel való egyezés lényegesen jobb.
2 mol folyadékból (nitropentaeritritbol, vagy röviden nitropentából) 25 mol gáz
lesz, azaz
nf : ng = 2 : 25, 25 nf = 2 ng
Gáztörvénybe helyettesítve: , továbbá
25 d = p =
= 1731,6·106 Pa = 1732 Mpa
mol
mol
A hőmérséklet megváltozása miatt a nitrogéntartályban nő, az oxigéntartályban csökken a nyomás, így az új egyensúlyi állapot úgy jöhet létre, ha nitrogén áramlik át az oxigéntartályba, míg a nyomások újra egyenlők nem lesznek.
Az egyenletbe behelyettesítve és megoldva kapjuk:
pe = 100 kPa (V/V)% O2 = mol% O2 = 60%