Képzeljük csak el egy a századforduló idején tevékenykedő kémikus reakcióit, ha egyszercsak modern kutatási lehetőségek közé csöppenne. A rengeteg üvegeszközön és az esetlegesen előforduló Bunsen égőn kívül a modern laboratóriumban alig lenne számára ismerős. A modern eszközök hatalmas változást okoztak a laboratoriumokban és a kémikusok munkájában. Az IR, UV és NMR spektroszkópok lehetőséget adnak a kémikus számára, hogy a minta roncsolása nélkül meghatározzák a szerkezetét. A röntgen krisztallográfia lehetőséget nyújt a részletes szerkezet, a kötés hosszak és szögek meghatározására. A kromatográfia különféle változatai segítségével összetett keverékeket tudunk szétválasztani. Talán túlzásnak tünik ezeknek a technikáknak a használatát rutin munkának tekinteni,de a modern kutató környezetben mindennapos tevékenység használatuk. Vendégünk a multból minden bizonnyal elámulna láttukra.
Most képzeljük el őt ahogy belép a kutatóintézet könyvtárába. Mig időutazónk valószinüleg félelemmel vegyes tisztelettel tekintene néhány folyóiratra, az évente félelmetes mennyiségben publikált anyagra, az adatbázisokhoz való számítógépes hozzáférésre és a kutatási eszközökre, addig teljesen otthonosan mozogna a kémiai információt elsődlegesen terjesztő folyóiratok között. Tény, hogy a kémiai folyóiratok nagyon keveset változtak ebben a században. Az alkalmankénti szines grafikákat kivéve bármely kémiai folyóirat valamely száma nagyon hasonlóan néz ki mint egy 1900-as folyóirat. Figyelembe véve a század jelentős kommunikációs felfedezéseit, mint például a film, a rádió, a televizió, a számítógépes grafika, a digitalizált hang, a digitalizált kép, és igy tovább.., a kémiai kommunikáció statikus volta meglepő.
Döbbenetes mennyiségü az a kémiai információ amelyet nem tartalmaznak a hagyományos közlemények. Például az NMR színképet gyakran kémiai eltolódásra és multiplett szerkezetre, az IR színképet abszorpciós maximumra egyszerüsítik le. A legjobb esetben esetleg szerepel a színkép a cikkben, de természetesen nem digitalizált formában. Röntgen szerkezeti információhoz csak úgy juthat valaki, ha hozzáfér a Cambridge-i Krisztalográfiai Adatbázishoz egy cél orientált számítógép programon keresztül. Dinamikus adat, mint például animáció, természetesen nem szerepel a publikációban.
Az Internet megjelenésével, tömeges méretü elterjedésével és üzleti alapokra helyezésével ideális lehetőséget kaptunk ennek a helyzetnek a megváltoztatására. Az Internet nagyszerü lehetőséget nyújt a kémiai információk publikálására. Ebben a cikkben megnevezünk egy sor olyan új lehetőséget az Internet technológián belül, amelyek közvetlenül befolyásolják a kémikusok jelenlegi és remélhetőleg a távoli jövőbeli kommunikációs lehetőségeit. A következő fejezetek négy olyan technológiát mutatnak be amelyeket direkt a kémikusoknak szántak, többé kevésbé a kifejlesztésük sorrendjében.
Ezek
(1) MIME (Multipurpose Internet Mail Extensions),
(2) VMRL ( virtual reality
markup language),
(3) Java és
(4) Kémiai témákra kifejlesztett programnyelv.
Az 5. fejezetben a Kémiai Internet szabványokat tárgyaljuk
meg.
Végül az (6) Elektronikus Konferencia és Folyóiratok
cimü fejezetben megvizsgáljuk hogyan lehet ezeket a technológiákat
beilleszteni speciális alkalmazásokba.
Célunk az, hogy bemutassuk ezeket a témákat és feltárjuk hogyan hasznosíthatók ezek kémikusok számára.
Feltételezzük, hogy az olvasó ismeri valamilyen szinten a World-Wide Web-et, beleértve a HTML (Hypertext Markup Language) alapszintü ismeretét, a client-server architektura fogalmát és a web browser használatát. A tanuláshoz egy sereg nagyszerü forrás áll rendelkezésre a web-en kiegészítve a rengeteg ilyen témájú könyvet, beleértve a mi tájékoztatonkat is [1]. A legjobb, amit tanácsolhatunk az hogy játszunk a web-el, kövessük az érdekes kapcsolatokat, és így haladva tanuljunk.