1. Mennyi a víz 100 oC-on történő elpárologtatásának moláris entrópia értéke? A víz párolgáshője 100 oC-on: 40,68 kJ/mol.
  2. A metán égésének egyenlete:

    CH4(g) + 2 O2(g) = CO2(g) + 2 H2O(g)

    DG értéke: -817,9 kJ/mol 25 oC-on. A fenti hőmérsékleten melyik irányba játszódik le magától a reakció?

  3. A gyémánt grafittá történő átalakulásának szabadentalpiája: DG = -2,9 kJ/mol 25 oC-on. Ennek ismeretében bölcs dolog-e nagyértékű gyémántot vásárolni?
  4. Számítsuk ki az alábbi reakció normál szabadentalpia értékét és becsüljük meg a reakció irányát;

    CuO(sz) + H2(g) = Cu(sz) + H2O(f)

  5. Számítsuk ki az alábbi reakciók DG0 értékét és becsüljük meg a folyamatok irányát.
    1. 2 CH3OH(f) + 3 O2(g) = 2 CO2(g) + 4 H2O(g)
    2. N2(g) + 3 H2(g) = 2 NH3(g)
    3. CaO (sz) + CO2(g) = CaCO3(sz)
    4. PbO2(sz) + 2 H2(g) = Pb(sz) + 2 H2O(g)
    5. CaSO4(sz) = CaO(sz) + SO3(g)
    6. ZnO(sz) + H2S(g) = ZnS(sz) + H2O(f)
    7. CH3COOH(f) + 2 O2(g) = 2 CO2(g) + 2 H2O(f)
    8. 2 H2O(f) + O2(g) = 2 H2O2(f)
  6. Számítsuk ki az alábbi reakció DG0 értékét

    2 CO(g) + O2(g) = 2 CO2(g)

    a következő két reakció DG0 értékének ismeretében:

    2 CH4(g) + 3 O2(g) = 2 CO(g) + 4 H2O(g) D G0 = -1088 kJ
    CH4(g) + 2 O2(g) = CO2(g) + 2 H2O(g) D G0 = - 801 kJ

  7. Mennyi az Al2O3 képződési normál szabadentalpiája, ha (Fe2O3) = -742,2 kJ/mol és az alábbi reakció normál szabadentalpiája ismert?

    Fe2O3(sz) + 2 Al(sz) = Al2O3(sz) + 2 Fe(sz) = -840,1 kJ

  8. A H2 és O2 gáz fent említett reakciójának egyensúlyi állandója rendkívül nagy érték. Mégis, ha O2 és H2 gázokat egymással elegyítünk, nem figyelhető meg reakció, sot az elegy változásmentesen hosszan eltartható. Magyarázza meg ezt a viselkedést!
  9. NOCl-t, NO-t és Cl2 gázt elegyítettünk 35 oC-on egy tartályban. A következő reakció játszódott le és egyensúly állt be.

    2 NOCl(g) Ű 2 NO(g) + Cl2(g)

    Az alábbi egyensúlyi koncentrációkat mértük:
    [Cl2] = 3,04·10-1 mol/dm3
    [NO] = 8,00·10-3 mol/dm3
    [NOCl] = 7,92·10-1 mol/dm3
    Számítsuk ki Kc értékét!

  10. Az oxigént, Földünk egyik leggyakrabban előforduló elemét, iparilag cseppfolyós levegőből állítják elő, frakcionált desztillációval. Laboratóriumi előállítása sok esetben oxidok hőbontásával történik. Az alábbi megadott oxidok közül válassza ki az erre legalkalmasabbat, és a legkedvezőtlenebbet Kc ismeretében:
    2 Al2O3 Ű 4 Al + 3 O2 Kc = 2× 10-551
    2 KClO3 Ű 2 KCl + 3 O2 Kc = 2× 1040
    2 HgO Ű 2 Hg + O2 Kc = 1,2× 10-22

    (Az értékek szobahőmérsékletre vonatkoznak.)

  11. 2 mol "A" és 4 mol "B" jelű anyagot vezetünk egy üres, 1 dm3 térfogatú tartályba. Amikor az

    A + 3 B Ű 2 C

    reakcióegyenlet szerint elérjük az egyensúlyt, a palack 2 mol "C" anyagot tartalmaz. Számítsa ki Kn értékét!

  12. Hidrogén és jód gőzállapotban reagálva HI-t ad. A reakció egyensúlyi állapotát mélyrehatóan tanulmányozták és 450 oC-on a Kc = 50,3 értéket határozták meg. Számítsuk ki Kp értékét is!
  13. A következő egyenlet Kp értéke 800 K hőmérsékleten: 9× 102
    2 SO2(g) + O2(g) Ű 2 SO3(g)
    Adjuk meg Kc értékét!
  14. Számítsuk ki a metanol-szintézis Kp egyensúlyi állandóját:
    CO(g) + 2 H2(g) Ű CH3OH(g)
    A kiindulási arány 1:2 (sztöchiometriai) CO és H2 esetében. 300 oC-on a hidrogén 30%-a reagált. Az egyensúlyi nyomás 10,1 MPa.
  15. 870 K hőmérsékleten HCl és O2 gázok kémiai reakciója során 23,8 mol% Cl2 gáz képződik a sztöchiometriai összetételű kiindulási gázelegyből. Számítsuk ki az egyensúlyi parciális nyomások értékét, további Kp, Kc, Kn és Kx egyensúlyi állandók értékét, ha az egyensúlyi nyomás 0,101 MPa.
    4 HCl + O2 Ű 2 Cl2 + 2 H2O
  16. A foszfor(V)-klorid – PCl5 – gőzfázisban foszfor(III)-klorid keletkezése közben bomlik. Számítsuk ki a komponensek egyensúlyi koncentrációit, ha Kc = 0,8 M 340 oC-on és a kezdeti PCl5 mennyisége 0,12 mol volt az 1 dm3 térfogatú palackban.
  17. Számítsuk ki az alábbi egyenletek Kp értékeit. Az egyensúlyi állandó értékét a 13. példából vegyük:
    1. 2 SO3(g)Ű2 SO2(g) + O2(g)
    2. 4 SO2(g) + 2 O2(g) Ű 4 SO3(g)
    3. SO2(g) + 1/2 O2(g) Ű SO3(g)
  18. 15 mol NO-t és 9 mol O2-t egy üres palackba vezetünk, majd a palackot lezárás után 350 oC-ra hevítjük. Az egyensúly elérése után a palack 13,2 mol NO2-t tartalmaz. Számítsuk ki Kn értékét! Határozzuk meg Kp értékét is, ha az egyensúlyi össznyomás 0,3 MPa.
  19. Vizsgáljuk meg a következő reakciót:

    H2(g) + F2(g) Ű 2 HF(g)
    Kc = 115
    Egy kísérlet során 3 mol H2-t és 6 mol F2-t elegyítünk egy 3 dm3 térfogatú tartályban. Számítsuk ki a komponensek egyensúlyi koncentrációit!
  20. Egy 1 dm3 térfogatú tartályban a N2 és H2 gázok parciális nyomása 200 K-on 10 kPa, ill. 50 kPa. Ha a gázelegyet 600 K hőmérsékletre emeljük, a kiindulási anyagok egy részébol NH3 keletkezik. Számítsuk ki az egyensúlyi parciális nyomásokat, ha Kp = 1,7.10-3!
  21. 2 g N2O4-t 70 oC-ra melegítünk, ekkor a gáz térfogata 0,507 dm3 lesz 0,2 MPa nyomáson. Számítsuk ki Kp értékét!
    N2O4(g) Ű 2 NO2(g)
  22. 2 mol etanol és 3 mol ecetsav reakciója során etil-acetát és víz keletkezett. Számítsa ki a komponensek egyensúlyi moltörtjeit, ha Kx = 4,0.
  23. Az előző reakciót Na2SO4 jelenlétében is - ez nedvszívó, higroszkópos anyag - kiviteleztük. A víz mennyisége ezért egyensúlyban 0,01 molra csökkent. Hány mol etil-acetát képződött így?
  24. Ha 2,2 g HI-t 500 K hőmérsékletre hevítünk, akkor egy része elbomlik és az egyensúlyi elegyben 1,9 g HI lesz. Számítsa ki Kx értékét!
  25. 1400 K hőmérsékleten az alábbi egyensúlyi állandókat határozták meg:

    H2(g) + Br2(g) Ű2 HBr(g) Kp = 6,7·104
    H2(g) Ű 2 H(g) Kp = 2,96·10-11
    Br2(g) Ű 2 Br(g) Kp = 3,03·10-2

    Számítsa ki a következő disszociációs reakció Kp értékét!

    HBr(g) Ű H(g) + Br(g)
  26. Vizsgáljuk meg az alábbi egyenletet!

    N2O4(g) Ű 2 NO2(g)
    Kc = 0,9 M 120 oC-on

    Számítsuk ki a következő reakció Kc értékét!

    1/2 N2O4(g) ŰNO2(g)

  27. A következő reakció Kc értéke 2,5·1015 500 oC-on:

    CO(g) + 1/2 O2(g) Ű CO2(g)

    Számítsa ki Kp-t!
  28. A következő reakció Kp értéke 1,79.10-5 350 oC-on.

    2 SO3(g) Ű 2 SO2(g) + O2(g)

    Számítsa ki Kc értékét!
  29. Fejezzük ki Kp-t a következő reakció disszociációfokának segítségével:

    A2 Ű2 A
  30. 2 g N2O4(g) térfogata 70 oC-on és 0,2 MPa nyomáson 0,507 dm3, amikoris a következő egyensúly adható meg:

    N2O4(g) Ű 2 NO2(g)

    Számítsuk ki "Kn" és "a" értékét, továbbá az egyensúlyi átlag moltömeget!
  31. Egy molekula (M = 156 g/mol) 727 K hőmérsékleten és 42,546 MPa nyomáson disszociál. Ilyen körülmények között a disszociációfok, a = 0,09. Számítsuk ki, hány részecske képződik a reakció folyamán, ha az egyensúlyi elegy sűrűsége 805 g/dm3.
  32. Számítsuk ki Kp-t a segítségével a következő reakciókból:
    1. AB Ű 1/2 A2 + 1/2 B2
    2. 2 A2B Ű 2 A2 + B2
    3. AB Ű A + B
    4. 2 A3B Ű 3 A2 + B2
  33. Egy disszociációval járó reakció során az eredeti hexán 49%-a bomlik el 800 K hőmérsékleten és 40,4 MPa nyomáson. Számítsuk ki az egyensúlyi gázelegy sűrűségét:

    C6H14(g) Ű C3H8(g) + C3H6(g)

  34. A foszgén - COCl2 - (színtelen mérgező gáz, amelyet az I. világháborúban harci gázként használtak) kezdeti koncentrációja egy 1 dm3 térfogatú tartályban 390 oC-on 0,015 mol. Az egyensúly elérésekor 20% bomlott el CO-ra és Cl2-ra. Számítsuk ki Kc értékét!.

    COCl2 Ű CO + Cl2

  35. A foszgén 500 oC-on és 0,101 MPa nyomáson 67%-ban disszociál. Ha változatlan nyomáson a hőmérsékletet 600oC-ra növeljük, a disszociáció mértéke 91%-os lesz. Számítsuk ki a térfogatnövekedés százalékos értékét. A reakcióegyenletet a 34. feladatból vegyük.
  36. Ha az NH4Cl-t 0,101 MPa nyomáson 300 oC-ra hevítjük, az egyensúlyi gázelegy sűrűsége 0,619 g/dm3 lesz. Hány százalék NH4Cl bomlott el?

    NH4Cl(g) Ű NH3(g) + HCl(g)

  37. Számítsuk ki a disszociált HI gázelegy egyensúlyi parciális nyomásait és a térfogatszázalékos összetételt. Kx = 1,4410-2 600 K hőmérsékleten és 0,505 MPa nyomáson. A bomlás az alábbi reakció szerint megy végbe:

    2 HI(g) Ű H2(g) + I2(g)

  38. Számítsuk ki a kalcium-karbonát bomlásának Kc értékét, ha a CO2 parciális nyomása 35 kPa 600 K hőmérsékleten!
  39. A folyékony halmazállapotú víz "fizikai" egyensúlyban van a vízgőzzel. Számítsuk ki a Kp és Kc értékét a víz forráspontján!
  40. A vízgáz reakció egyensúlyi állandója 1100 K hőmérsékleten Kp = 10. Adjuk meg a komponensek parciális nyomását a fenti hőmérsékleten, ha az össznyomás 101,32 kPa!

    C(sz) + H2O(g) Ű CO(g) + H2(g)

  41. Számítsuk ki a 0,02 mólos HCl oldatban a H3O+ koncentrációt!
  42. Számítsa ki a következő HCl oldatok pH értékeit: 10-4 M, 10-3 M, 10-2 M, 10-1 M és 1 M!
  43. Számítsa ki az alábbi NaOH oldatok pOH és pH értékeit: 10-4 M, 10-3 M, 10-2 M, 10-1 M és 1 M!
  44. Számítsa ki a 3·10-3 M H2SO4 oldat pH-ját!
  45. Számítsuk ki a 10-8 M HNO3 oldat pH-ját!
  46. Számítsa ki a 10-10 M KOH oldat pH-ját!
  47. 25 cm3 0,2 M KOH és 45 cm3 0,1 M HClO4 oldatokat elegyítünk, számítsuk ki az elegy pH-ját!
  48. Számítsa ki a 10-8 M NaOH oldat pH-ját!
  49. 50 cm3 2,00 pH-jú HCl és 50 cm3 1,75 pH-jú H2SO4 oldatokat öntünk össze. Számítsuk ki az új oldat pH-ját!
  50. A tömény salétromsav (amely 960 g savat és 440 g vizet tartalmaz 1 dm3 térfogatban) csak részlegesen disszociál és disszociációfok, a = 0,003. Számítsa ki a tömény HNO3 pH-ját!
  51. Az ecetsav disszociáció állandója Kc = 1,78.10-5. Számítsuk ki a 2 M ecetsav oldat pH-ját!
  52. Számítsuk ki a disszociációfokot
    1. 1 M HNO2
    2. 0,01 M HNO2 oldatok esetében!

    Kc = 4·10-4

  53. A fluor-ecetsav, FCH2COOH, gyenge sav, disszociációs állandója Kc = 2,6× 10-3. Mennyi a 2,7 pH-jú oldat molaritása?
  54. Számítsa ki a 0,1 M NH3 oldat pH-ját. Az ammónium-hidroxid gyenge bázis, Kc = 1,8·10-5.
  55. A klórossav - HClO2 - 0,1 M oldatának pH-ja 1,2. Számítsa ki a sav Kc értékét!
  56. A klór-ecetsav disszociáció állandójának értéke 1,4·10-3. Határozza meg
    1. a disszociációfokot 0,5 M oldat esetében,
    2. az oldat pH-ját,
    3. az oldat fagyáspontját, ha az oldat sűrűsége 1,1 g/cm3!
  57. Számítsa ki annak az ecetsav oldatnak a moltörtjét, amelyből 15 g-ot 5 dm3-re higítva 3,2 pH-jú oldatot nyerünk!
  58. Mennyi a moltömege annak a gyenge savnak, amelynek 2,64 grammját 40 gramm vízben oldva 1,178 oC fagyáspontcsökkenést tapasztalunk. A disszociációfok ismert, értéke a = 0,16.
  59. Számítsuk ki a 3·10-3 M kénsav oldat pH-ját, ha a második disszociációs állandó Kc2= 1,2·10-2.
  60. Számítsuk ki a 0,1 M H2SO4 oldat pH-ját, feltételezve:
    1. teljes disszociációt a második lépcsőben is,
    2. egyensúlyt tételezve fel a második lépcsőre.
  61. A H2S gáz telített vizes oldata 25 oC-on 0,1 M. Számítsuk ki a pH-t és az oldatban lévő különböző ionok koncentrációját!
  62. Egy főzőpohárban desztillált vizet tárolunk levegőn, a desztillált víz elnyeli a levegőben lévő szén-dioxidot és pH-ja 5,52 lesz. Számítsuk ki az oldat moláris CO2 koncentrációját, ha  Kc1= 4·10-7,  Kc2= 4·10-11.

    62/a. Számítsa ki a szénsav első disszociáció állandójának "valódi" értékét a 62. feladatban megadott értékek alapján.

  63. Számítsa ki a 0,1 M foszforsav oldat pH-ját!
  64. Számítsa ki a  SO42- és HSO4- ionok koncentrációját, valamint a pH-t 0,5 M kénsavoldat esetében!
  65. Az acetátion az ecetsavból származtatott konjugált bázis. Számítsa ki az alábbi reakció Kb értékét:
    CH3COO- + H2O Ű CH3COOH + OH-
    Ismerjük az ecetsav Ka disszociációs állandóját: Ka = 1,78·10-5
  66. Állapítsuk meg a 0,05 M nátrium-acetát oldat pH-ját!
  67. Számítsa ki a 0,01 M nátrium-benzoát oldat pH-ját, ha Ks = 6,6·10-5!
  68. Adja meg a 0,1 M NH4Cl oldat pH-ját. Ks értéke NH4+-ra 5,5·10-10!
  69. Mennyi a 0,5 M NaCN oldat pH-ja? Ks = 4·10-10
  70. 8,75 pH-jú vizes oldatot kell készítenünk úgy, hogy a felsorolt sók közül egyet oldunk vízben. Melyik sót használjuk fel és mekkora lesz az oldat molaritása? A rendelkezésre álló sók: NH4Cl, KHSO4, KNO2, NaNO3.
  71. Elegyítsünk 150 cm3 0,2 M NaOH és 300 cm3 0,1 M ecetsav oldatokat. Mekkora lesz a keletkező elegy pH-ja?
  72. 25 g NaOH-t 200 g 0,2 M benzoesav oldatban oldunk fel. A keletkezett elegy sűrűsége 1,05 g/cm3. Számítsuk ki az új oldat pH-ját!
  73. 20 g anilint (C6H5NH2, igen fontos vegyipari alapanyag, mely vizes oldatban gyenge bázisként viselkedik) és 20 g 30%-os sósavat oldottunk fel 1 dm3 vízben szerves kémiai szintézis céljára. Az anilin a sósavval az alábbi reakcióegyenlet szerint reagál:

    C6H5NH2 + HCl = C6H5NH3Cl

    Számítsa ki az oldat pH-ját, ha d = 1,05 g/cm3 és Kb = 2,34·10-5.

  74. 100 cm3 0,1 M NaOH oldatot reagáltattunk 100 cm3 0,3 M ecetsav oldattal. Számítsa ki az elegy pH-ját!
  75. Adjuk meg annak a puffernek a pH-ját, amely literenként 0,1 M NH4OH-t és 0,3 M NH4Cl-t tartalmaz. Számítsuk ki a pH-t abban az esetben is, ha a pufferoldatot 10 literre higítottuk. Kc = 1,78·10-5
  76. Egy HAc-NaAc pufferoldatban mindkét alkotó anyag koncentrációja 0,1 M. Adjunk 1 dm3 pufferoldathoz 20 cm3 2 M HCl oldatot. Határozzuk meg a pufferoldat pH-ját a sósav oldat hozzáadása előtt és után!
  77. Adjunk 5 cm3 1 M HCl oldatot 100 cm3 0,1 M ecetsavhoz. Határozzuk meg a pH-t!
  78. Elegyítsünk 5 cm3 0,01 M HCl és 100 cm3 0,1 M HAc oldatot. Adjuk meg a keletkező elegy pH-ját!
  79. Egy hidrazin (N2H4, kétsavú bázis, Kc = 3,1·10-6) és NH4OH elegy pH-ja 11,3. Számítsa ki az [NH4OH]-t, ha [N2H4]=1 M!
  80. Mi lenne az ideális Ka érték a használt savra egy 7,00 pH-jú pufferoldat készítéséhez,?
  81. Számítsuk ki a pH-ját egy
    1. 1,0 M HCN oldatnak,
    2. 1,0·10-4 M HCN oldatnak, ha Kc = 6,2·10-10
  82. Mi a benzoesav/nátrium-benzoát arány a belőlük készített pufferoldat esetében, ha annak pH-ja 4,80?
  83. Számítsa ki a 0,4 M Na2SO3 oldat pH-ját!
  84. Számítsa ki a 0,2 M Na2CO3 oldat pH-ját!
  85. 50 cm3 0,6 M NH4Cl oldatba 30 cm3 0,4 M NaOH oldatot öntöttünk. Számítsuk ki, hogy mennyi az így keletkezett pufferoldat pH-ja!
  86. Mennyi lesz a pH-ja annak az oldatnak, amit úgy készítünk, hogy 2,46 g nátrium-acetátot (M: 82,00) 100 cm3 0,1 M HCl-ben oldunk? Tételezzük fel, hogy az oldat sürusége 1 g/ml.
  87. Számítsa ki egy 5 cm3 10-4 M HCl-ból és 100 cm3 0,1 M HAc-ból álló elegy pH-ját!
  88. Elegyítsen hangyasav és 0,001 M salétromsav oldatokat 1:1 arányban! Határozza meg az eredeti hangyasav-koncentrációt, ha az elegy pH-ja 2,7!
  89. Négy különböző oldat áll laboratóriumunkban rendelkezésre, hogy pufferoldatokat készítsünk belőlük. Ezek:
    NH4Cl 1,0 M
    CH3COONa 0,5 M
    CH3COOH 0,5 M
    NH4OH 0,2 M

    Milyen összetételben lehetne az alábbi pH értékű pufferoldatokat elkészíteni?

    1. pH = 4,9
    2. pH = 9,85
    3. pH = 8,95
  90. Egy 0,5 M HCN oldat pH-ját két egységgel növelnünk kell. Ennek egyik módja az, hogy NaCN-t adunk az oldathoz. Hány gramm NaCN-t kell 1 dm3 0,5 M HCN oldathoz adni? Tételezzük fel, hogy az NaCN oldásakor az oldat sűrűsége nem változik.
  91. Adja meg a 0,01 M ammónium-acetát oldat pH-ját!
  92. Határozza meg annak az oldatnak a pH-ját, amelyik hangyasavra és ecetsavra nézve is 0,5 M. Számítsa ki mindkét sav disszociációfokát.
  93. Összeöntöttünk 1 dm3 0,1 M KH2PO4 és 1 dm3 0,1 M K2HPO4 oldatot. Mennyi az elegy pH-ja?
  94. Számítsa ki a 0,1 M NaHCO3 oldat pH-ját!
  95. Számítsa ki a [H3O+], [HSO3-]   és [SO32-] ionok koncentrációját 0,15 M-os H2SO3 oldatban!
  96. Határozza meg a H2PO4- és HPO42-   ionok koncentrációit 0,2 M és 0,02 M H3PO4 oldatokban!
  97. Melyik vegyület oldódik kevésbé vízben, a CuS vagy HgS? Használja a 16. táblázatot!
  98. Hány mol/dm3 Ag+ és I- lesz oldatban, ha AgI port desztillált vízbe szórunk?
  99. Mekkora érték a PbI2 oldhatósága tiszta vízben?
  100. A PbBr2 oldhatósága tiszta vízben 8,4 g/dm3 20 oC-on. 1 M NaBr oldatban oldva PbBr2-t nagyobb, vagy kisebb lesz az oldhatóság?
  101. Számítsuk ki AgCl oldhatóságát
    1. tiszta vízben,
    2. 0,1 M HCl oldatban,
    3. 0,1 M HNO3 oldatban,
    4. 1 M NH4OH oldatban

    ha L = 1,6·10-10 és Kc = 2,5·107 az alábbi reakcióra:
    Ag+ + 2 NH3 -> [Ag(NH3)2]+

  102. Számítsuk ki az ezüst-kromát (Ag2CrO4) oldhatósági szorzatát, ha az oldhatóság, S = 1,3·10-4 M vízben. Számítsuk ki az oldhatóságot a.) 0,01 M AgNO3 és b.) 0,01 M K2CrO4 oldatban is!
  103. Számítsuk ki a telített Mg(OH)2 oldat pH-ját. Határozzuk meg "S" értékét 11 pH-jú oldatban is. Állapítsuk meg, mennyi az a pH érték, ahol 0,01 MgCl2 oldatból Mg(OH)2 kezd lecsapódni.
  104. Adjuk meg az a.) CuS, b.) ZnS oldhatóságát 1 M HCl oldatban, ha az kén-hidrogénnel telített! (A telített H2S koncentrációja 0,1 M.)
  105. Adjunk óvatosan (NH4)2S oldatot 0,001 M Fe(NO3)2 és 0,001 M MnSO4 oldatokhoz. Melyik szulfid-csapadék válik le előbb? Számítsuk ki a FeS és MnS leválásához szükséges [S2-] ion koncentrációt. Milyen pH-tartományban válnak le a csapadékok?
  106. Számítsuk ki a kén-hidrogénnel telített 1 M HCl oldatban a HgS és a Bi2S3 oldhatóságát.
  107. Határozzuk meg a FeS oldhatóságát telített H2S oldatban, ha a 
    1. pH =7,00;
    2. pH =0,00!
  108. Mekkora az AgIO3 oldhatósága 0,01 M HIO3 oldatban?
    LAgIO3= 9,2·10-9, Kc HIO3 = 1,67·10-1
  109. Számítsuk ki az AgIO3 oldhatóságát 2 pH-jú oldatban!
  110. Számítsuk ki az PbF2 oldhatóságát 3 pH-jú oldatban!
  111. Hány gramm Sb(OH)3 oldható fel 100 cm3 7,00 pH-jú puffer oldatban 18 oC-on?
  112. Határozza meg a telített Mn(OH)2 oldat pH-ját!
  113.  
    1. Számítsuk ki a telített Ca(OH)2 oldat pH-ját!
    2. 0,01 M CaCl2 oldatba NaOH oldatot csepegtetve mekkora pH értéknél jelenik meg az oldatban a csapadék?
  114.  
    1. Számítsuk ki Fe(OH)3 és Al(OH)3 oldhatóságát 4 pH-jú oldatban.
    2. Adjuk meg azt a pH értéket, melynél a hidroxid-csapadékok képződnek 0,01 M FeCl3 és AlCl3 oldatokból!
  115. Számítsa ki a telített Fe(OH)3 és Al(OH)3 oldatok pH-ját!
  116. Desztillált vizet PbCl2-dal és PbI2-dal telítünk. Kiszámítható-e egyensúlyban a két anyag koncentrációja?
  117. Számítsuk ki a BaSO4 oldhatósági szorzatát 25 oC-on, ha ezen a hőmérsékleten 50 cm3 vízben 0,12 mg anyag oldódik és ekkor az oldat telített!
  118. Mekkora a BaSO4 oldhatósága tiszta vízben, 0,1 M Na2SO4 oldatban és 0,001 M BaCl2 oldatban?
  119. Számítsuk ki az AgBr, illetve az AgI oldhatóságát 1 M NH4OH oldatban!

    Ag+ + 2 NH3 Ű [Ag(NH3)2]+

    Kc értéke a fenti egyenletre: Kc = 2,5·107
  120. Mekkora legyen annak az NH4OH oldatnak a minimális koncentrációja, amely megakadályozza, hogy AgCl váljon ki 1 dm3 0,1 M AgNO3 és 0,01 M NaCl oldat összeöntésekor?
  121. Hány gramm CaCO3 csapadék képződik, ha 1 dm3 0,1 M CaCl2 és 1 dm3 0,1 M Na2CO3 oldatot öntünk össze?
  122. Hány mg Mg(OH)2 oldódik fel 1 dm3 8,5 pH-jú pufferoldatban?
  123. 20 oC-on 100 cm3 telített Ag3PO4 oldat 0,65 mg sót tartalmaz feloldva. Számítsuk ki az Ag3PO4 oldhatósági szorzatát!
  124. Az ezüst-klorid oldhatósági szorzata 25 oC-on és 100 oC-on. Hány mg szilárd ezüst-klorid oldódik fel 500 cm3 25 oC-on telített oldatban, ha a hőmérsékletet 100 oC-ra emeljük?
  125. Egy oldat 0,01 mol klorid- és 0,01 mol jodidiont tartalmaz. Lassan 0,1 M AgNO3 oldatot csepegtetünk az elegyhez. Azt tapasztaljuk, hogy az AgI előbb válik ki, mint az AgCl. Az ezüst-klorid kiválásának pillanatában mekkora lesz a még megmaradt [I-] koncentráció? Lehetséges-e a I- ion frakcionált lecsapása Cl- mellett?
  126. Leválik-e a Mg(OH)2 csapadék 0,01 M MgCl2 oldatból, ha az oldathoz annyi ammóniát öntünk, hogy annak koncentrációja 0,1 M lesz? Mekkora   [NH4+] koncentráció hiúsítja meg a kicsapódást?
  127. Mekkora pH értéket kell állandóan fenntartani egy telített H2S oldatban, ha azt akarjuk, hogy 0,1 M Cd2+ és 0,1 M Zn2+ kezdeti koncentrációjú oldatokból csak a CdS váljon ki?