1. 0,01 molos KCl oldattal töltünk meg egy 15 cm hosszú, 8 mm belső átmérőjű üvegcsövet. Az oldat ellenállása 25300W. Mekkora az oldat fajlagos- és molekulavezetése?

  2. A 9,55%-os hangyasav oldat molekulavezetése 3,55 S×cm2×mol-1. Számítsuk ki az oldat disszociációfokát a relatív ionmozgékonyságok ismeretében
    ( lH+ = 349,7 S×cm2×mol-1, lHCOO- = 55 S×cm2×mol-1.)

  3. Egy henger alakú pohár magassága 20 cm, fenekének átmérője 6 cm. A poharat 4,2%-os KOH oldattal (sűrűség 1,035 g/cm3) töltjük meg. A 4,2%-os oldat molekulavezetése 188,4 S×cm2×mol-1. Számítsuk ki az oldat ellenállását!

  4. Hány molos az az ecetsav oldat, amelynek pH-ja 1,67, molekulavezetése 3,6 S×cm2×mol-1. értékét a 17. táblázatban lévő relatív ionmozgékonysági adatokból számítsuk ki. Mekkora az ecetsav fajlagos ellenállása?

  5. A 0,01 molos ecetsav fajlagos vezetése k = 1,63×10-4 S×cm-1. Számítsuk ki az oldat pH-ját és az ecetsav disszocációs egyensúlyi állandóját ( értékét a 16. táblázatból vegyük)!

  6. Az ezüst-klorid oldhatósági szorzatából (LAgCl = 1,56×10-10) és az ionok mozgékonyságából (16. táblázat) számítsuk ki a telített ezüst-klorid oldat fajlagos ellenállását. A relatív ionmozgékonyság ilyen híg oldatban gyakorlatilag egyenlő a végtelen hígításra extrapolált relatív ionmozgékonysággal.

  7. Egy 2,5 cm átmérőjű üvegcsövet 10%-os ZnSO4 oldattal (sűrűség 1,1071 g/cm3) töltünk meg. Az oldat ellenállása 180 ohm. Milyen hosszú az üvegcső, ha a 10%-os ZnSO4 oldat molekulavezetése (1/2 ZnSO4-ra) 45,3 S×cm2×mol-1?

  8. Egy ecetsav oldat molekulavezetése szobahőmérsékleten l = 4,84 S×cm2×mol-1. Mekkora az ecetsav disszociációfoka? értékét a 17. táblázat adatai alapján számítsuk ki!

  9. A 0,1 molos ecetsav oldat fajlagos ellenállása r = 2,17×103 ohm×cm. Számítsuk ki az ecetsav oldat molekulavezetését! Mekkora az ecetsav disszociációfoka a 0,1 molos oldatban?

  10. Az 5×10-2 M ecetsav oldat fajlagos vezetése 3,646×10-4 S×cm2. Számítsuk ki az oldat pH-ját!

  11. Valamely ecetsav oldat pH-ja 3,1, molekulavezetése 8,76 S×cm2×mol-1. Számítsuk ki az oldat molaritását!

  12. A 0,1 molos NH4OH oldat fajlagos ellenállása 2,72 ×103 ohm×cm. Számítsuk ki az oldat pH-ját!

  13. Számítsuk ki az ecetsav végtelen hígításra extrapolált molekulavezetését a nátrium-klorid, a nátrium-acetát és a sósav oldatok végtelen hígításra extrapolált molekulavezetéséből!
    értékek:
    NaCl: 126,52 S×cm2×mol-1;
    CH3COONa: 91,20 S×cm2×mol-1;
    HCl: 426,02 S×cm2×mol-1.

  14. 50 ml 10-2 molos Ba(OH)2 oldathoz 5×10-4 mol HCl-t adunk tömény oldat formájában. (Az oldat térfogatváltozása elhanyagolható.) Hányad részére csökken az oldat molekulavezetése? (A szükséges adatokat a 16. táblázatban található relatív ionmozgékonysági adatokból vesszük. Feltételezzük, hogy ebben a hígításban a relatív ionmozgékonyság értéke megegyezik a végtelen hígításnak megfelelő ionmozgékonysággal.)

  15. Az NH4OH disszociációs egyensúly állandója 1,8×10-5. Számítsuk ki a 0,1 molos NH4OH oldat fajlagos ellenállását, ha -t a relatív ionmozgékonysági adatokból számítjuk!

  16. Az ecetsav oldat végtelen hígításra extrapolált molekulavezetése 390,7 S×cm2×mol-1, a disszociációs egyensúlyi állandója 1,82×10-5. Számítsuk ki a 0,001 molos ecetsav oldat fajlagos vezetését!

  17. A Br- relatív ionmozgékonysága 0,005 mol/l koncentrációjú oldatban 64,4; 0,05 mol/l koncentrációjú oldatban 60,6 S×cm2×mol-1. Számítsuk ki, hányad részére csökken a K+ relatív ionmozgékonysága 0,05 mol/l KBr oldatban az 0,005 molos KBr oldatban levő K+ ionok mozgékonyságához képest, ha ismerjük, hogy a 0,005 molos KBr oldat molekulavezetése 126,2 S×cm2×mol-1, az 0,05 molos KBr oldaté pedig 117,8 S×cm2×mol-1!

  18. A hangyasav 2,128 molos oldatának fajlagos vezetése k = 7,56×10-3 S×cm-1. Számítsuk ki a molekulavezetés értékét, a hangyasav disszociációfokát és az oldat pH-ját, ha = 404,6 S×cm2×mol-1!

  19. A telített BaSO4 oldat fajlagos vezetése k = 2,95× 10-6 S×cm-1. A Ba2+ és a ionmozgékonyságának ismeretében (16. táblázat) határozzuk meg a BaSO4 oldhatósági szorzatát!

  20. Egy elektromos vezetés meghatározására szolgáló edény cellaállandója (= az elektródtávolság és az elektródfelület viszonyával) 10 cm-1. Ennek az edénynek az ellenállása egy 0,1 molos egyértékű gyenge savval töltve 3065 ohm. Számítsa ki:
    a./ a sav fajlagos vezetését,
    b./ a sav molekulavezetését,
    c./ a sav disszociációs egyensúlyi állandóját!
    (= 350 S×cm2×gmol-1, lanion = 40 S×cm2×gmol-1)
  21. Mekkora a Zn + Cu2+ nyil.gif (56 bytes) Zn2+ + Cu reakció egyensúlyi állandója?
  22. Adjuk meg a Cu + Cu2+ nyil.gif (56 bytes) 2 Cu+ folyamat egyensúlyi állandóját!
  23. Számítsuk ki a
    Zn|ZnSO4 || AgNO3|Ag
    = 0,58 = 0,27
    összeállítású galvánelem elektromotoros erejét!
  24. A következő galvánelemet állítjuk össze:
    Pb|Pb(OH)2 | HCl|Cl2(Pt)
    A negatív elektród telített Pb(OH)2 oldatba merül, a pozitív elektród pedig 3,3 pH-jú oldatba. Mekkora a galvánelem elektromotoros ereje?

  25. Írja fel az Mn2+/MnO4- elektródfolyamat egyenletét! A reakció savas közegben megy végbe.

  26. Írja fel az alábbi, lúgos közegben végbemenő elektródfolyamatok reakció-egyenletét, valamint az elektródpotenciálok kifejezését!
    Fe/Fe(OH)2
    Fe/Fe3O4
    Fe(OH)2/Fe(OH)3

  27. Írja fel az oxigénfejlődés elektródfolyamatának egyenletét, ha a közeg savas és ha lúgos!

  28. Savas ólomakkumulátor negatív elektródján az ólom - ólom-szulfát, pozitív elektródján pedig az ólom-szulfát - ólom-dioxid átalakulás megy végbe kénsavas közegben. Írja fel a Pb/PbSO4, valamint a PbSO4/PbO2 elektródreakció egyenletét! A két reakció összegéből írja fel a savas ólomakkumulátorban lejátszódó reakció egyenletét!

  29. Vizsgáljuk meg a dikromát oxidációkészségének változását a pH függvényében!

  30. Számítsuk ki a következő galvánelem elektromotoros erejét, amelyben Pt elektródok merülnek az anód és katódtérbe, az elektrolitot az alábbi leírás szerint készítettük: 0,5 g SnCl2-t, 3 g SnCl4-et, 0,05 g FeCl2-t és 2 g FeCl3-t oldottunk vízben úgy, hogy az oldat össztérfogata 1000 ml. Milyen kémiai reakció fog a cellában lejátszódni?

  31. Vizsgáljuk meg a
    2 I- + H3AsO4 + 2 H3O+ nyil.gif (56 bytes) I2 + H3AsO3 + 3 H2O
    reakciót. Milyen irányba indul meg a reakció?
  32. A Zn |Zn2+ ||Cd2+ | Cd
    c = 0,01M c = 0,01 M
    galvánelemben melyik elektród lesz az elem pozitív pólusa? A Cd2+ ionokat tartalmazó oldatba KCN-t teszünk, úgy, hogy a CN- ion koncentrációja 0,24 mol/l legyen. Melyik pólus lesz ekkor a Cd elektród?

  33. Mekkora annak a hidrogénelektródokból összeállított koncentrációs elemnek az elektromotoros ereje, amelynek az egyik elektródja 10-2 molos HCl, a másik elektródja pedig 10-4 molos H2SO4 oldatba merül, a H+ ionok aktivitási koefficiense a HCl oldatban 0,905, a H2SO4 oldatban gyakorlatilag 1?

  34. Számítsuk ki a következő galvánelem elektromotoros erejét (itt és a továbbiakban is a gázelektródoknál a nyomás 101325 Pa)!
    Pt(H2) | 0,05 M benzoesav || 8×10-3 M HCl | H2(Pt)
  35. Az Ag | 0,01 M AgNO3 + 0,1 M NH3 || 0,01 M AgNO3 | Ag
    koncentrációs elem elektromotoros ereje 285 mV.

    Számítsuk ki az [Ag(NH3)2]+ komplex disszociációs egyensúlyi állandóját!

  36. Mekkora a normál Cu/Cu2+ és normál hidrogénelektródból álló galvánelem elektromotoros ereje?

  37. Számítsuk ki a
    Zn | ZnSO4 || FeCl3 | Fe
    (= 0,05M , = 0,05 M) galvánelem elektromotoros erejét!
  38. Számítsuk ki a következő koncentrációs elemek elektromotoros erejét!

    a.)

    c1

    		 c2
    Ag | AgNO3 || AgNO3 | Ag

    c1 = 0,1 M
    c2 = 0,01 M
    y1 = 0,71
    y2 = 0,31

    b.)

    c1

    		 c2
    Ag | AgNO3 || AgNO3 | Ag

    c1 = 0,01 M
    c2 = 1 M
    y1 = 0,89
    y2 = 0,31

  39. Számítsuk ki a következő koncentrációs elem elektromotoros ereje alapján az ismeretlen koncentrációt és a negatív elektród terének pH-ját!
    (Pt) H2 | H2SO4 || H2SO4 | H2 (Pt) E = 0,059 V
    = ?
    = 10-5 M

  40. Galvánelemet állítunk össze következőképpen: hidrogénelektród 2 molos sósav oldatban, klórgázelektród 0,1 molos sósav oldatban. Számítsuk ki a galvánelem elektromotoros erejét, ha a 2 molos sósavban a hidrogénionok aktivitási koefficiense 0,19, a 0,1 molos sósav oldatban pedig a kloridionok aktivitási koefficiense 0,68!

  41. Számítsuk ki a
    Zn | ZnSO4 || HCl | H2(Pt)
    = 10-2 M
    galvánelem elektromotoros erejét, ha a cinkionok koncentrációja 0,5, 0,1, 0,01, ill. 0,001 M!
  42. A következő galvánelemet állítjuk össze:
    (Pt) H2 | HCl || CuSO4 | Cu
    = 0,1M = 0,02 M
    = 0,62 = 0,13

    Mekkora a galvánelem elektromotoros ereje? Ha a fenti galvánelem elektrolitjában annyi KCl-t oldunk, hogy az oldat koncentrációja 0,1 molos legyen KCl-ra mérve, az ionok kölcsönhatása folytán csökken az ionaktivitások (aktivitási koefficiensek) értéke is. Számítsuk ki, mekkora az új elektrolitban a H+ ion aktivitási koefficiense, ha az új elektromotoros erő 0,333 V, és a Cu2+ ionok aktivitási koefficiense 0,087-re csökken.
  43. Számítsuk ki a
    Fe | Fe3+ || Cl- | Cl2(Pt)
    = 0,2 M = 0,12 M
    galvánelem elektromotoros erejét!

  44. Mekkora az 1 g/liter töménységű kénsavoldatba merülő hidrogénelektród potenciálja?

  45. Valamely Cl- ionokat tartalmazó oldatba merülő klórelektród potenciálja +1,55 V. Számítsuk ki az oldat Cl- ion tartalmát g/l egységben!

  46. Számítsuk ki az alábbi galvánelem elektromotoros erejét!
    Cd | Cd(NO3)2 || HCl | Cl2 (Pt)
    A Cd2+ ion koncentrációja 10-3 M, a HCl oldat pH-ja 2.
  47. Mekkora az elektromotoros ereje a következő galvánelemnek?
    (H2) Pt | HCl || AgNO3 | Ag
    = 1 M, = 70 g/lit.
  48. Számítsuk ki a következő galvánelemek elektromotoros erejét!
    1. Zn | ZnSO4 ||

      ZnSO4 | Zn

      c1

      c2

      c1 = 5×10-4 M
      c2 = 5×10-2 M

    2. Pt (H2) | HCl||

      HCl| Pt(H2)
      c1

      c2

      c1 = 5×10-4 M
      c2 = 5×10-2 M

  49. Mennyiben változik az alábbi galvánelemek elektromotoros ereje, ha az elektrolitoldatokat tízszeresére higítjuk?
    a.

    Ni | Ni(NO3)2||AgNO3 | Ag

    = 10-3 M

    = 10-3 M
    b.

    Cu | CuSO4||HCl| Cl2 (Pt)

    = 2×10-4 M

    = 2×10-4 M
    c.

    (Pt) H2 | HNO3||AgNO3 | Ag

    = 2×10-4 M

      = 3×10-3 M

  50. Két klórgázelektród 1 M ( = 0,55), ill. 0,01 M ( = 0,89) sósavoldatba merül. Számítsuk ki az elem elektromotoros erejét! Melyik az elem pozitív sarka?

  51. Számítsuk ki a következő koncentrációs elemek elektromotoros ereje alapján az ismeretlen koncentrációt mg/l-ben!
    a.)
    Pt (H2) | H2SO4 || H2SO4 | H2 (Pt)
    E = 0,059 V
    = 10-3 M
    b.)
    Zn | ZnSO4 || ZnSO4 | Zn
    E = 0,038 V
    = 10-6M
  52. Számítsuk ki az alábbi koncentrációs elemek elektromotoros erejét!
    Pt (H2) | H2SO4 || H2SO4 | H2 (Pt)

    c1

    		 c2

    a.)
    c1 = 0,0005 M,
    c2 = 0,002 M
    b.)
    c1 = 0,1 M
    = 0,38;
    c2 = 1,5 M
    = 0,167

  53. Számítsuk ki a következő koncentrációs elemek elektromotoros erejét!
    (Pt) Cl2 | NaCl || NaCl | Cl2 (Pt)

    c1

    		c2

    c1 = 0,01 M, c2 = 0,005 M
    c1 = 0,05 M, c2 = 0,005 M

  54. Mennyi a 0,01 M ecetsav oldatba merülő hidrogénelektród potenciálja? Vegyük figyelembe, hogy az ecetsav kevéssé disszociáló gyenge sav. A 0,01 molos ecetsav oldat molekulavezetése 14,3 S×cm2×mol-1.

  55. Két hidrogénelektródból galvánelemet állítunk össze a következőképpen: a negatív elektród 0,01 molos ecetsav oldatba, a pozitív elektród 0,032 pH-jú sósav oldatba merül. A galvánelem elektromotoros ereje 0,198 V. Számítsuk ki az ecetsav disszociációfokát!

  56. Számítsuk ki a következő galvánelemek elektromotoros erejének ismeretében az ismeretlen összetételű oldat pH-ját!
    Pt (H2) | H2SO4 || HCl | H2 (Pt)

    c1

    		 c2

    c2 = 10-3 M, E = 0,017 V
    c2 = 0,5 M, E = 0,104 V
    c1 = 0,0005 M, E = 0,02 V
    a sósavoldat pH-ja: 4,27, E = 0,03 V
    a sósavoldat pH-ja: 1,34, E = 0,21 V

  57. Számítsuk ki a 0,1 molos AlCl3 oldatba és a 3,5 pH-jú HCl oldatba merített klórgáz elektródokból összeállított koncentrációs elem elektromotoros erejét! Melyik elektród az elem pozitív sarka?

  58. Oldatok pH-ját akarjuk megmérni oly módon, hogy H2-elektródot merítünk a kérdéses pH-jú oldatba, és 3,57 pH-jú telített kálium-hidrogéntartarát oldatba. Az így létrejövő koncentrációs elemek elektromotoros erejét megmérjük. Számítsuk ki az oldatok pH-ját, ha a mért elektromotoros erő (esetünkben a pufferoldatba merülő elektród a pozitív)!

    1. E = 0,126 V
    2. E = 0,004 V
    3. E = 0,387 V

  59. Egy 10-5 M koncentrációjú nikkelsó oldatba nikkel elektródot mártunk. Ugyanezen oldat tartalmaz még 10-2 M Na3AsO4-t és 10-3 M Na3AsO3-t. Számítsuk ki, hogy a megsavanyított oldatban milyen elektromotoros erő lép fel az oldat elkészítésének pillanatában a nikkelelektród és egy platinaeleketród között, és határozzuk meg, hogy milyen reakció játszódik le az elektrolitban. (A H+-ion koncentráció az oldatban egységnyi.)

  60. Egy oldat 0,2 mol/l KI-ot, 5×10-6 mol/l I2-ot, 2×10-3 mol/l FeCl2-ot és10-4 mol/l FeCl3-ot tartalmaz. Meg akarjuk állapítani, hogy milyen reakció játszódik le az oldatban. E célból gondolatban két elektród segítségével hozzunk létre egy galvánelemet, melynek elektródpotenciáljai a Fe2+/Fe3+ redoxirendszer (e0 = +0,77 V) és a 2 I-/I2 redoxrendszer (e0 = +0,54 V) függvényei. Végezzük el ugyanezt a meggondolást arra az oldatra is, amely 0,1 mol/l KI-ot, 0,05 mol/l I2-ot, 0,2 mol/l FeCl2-ot és 10-6 mol/l FeCl3-ot tartalmaz!

  61. A Cu(OH)2 telített oldatába merített rézelektród potenciálja 0,26 V. Számítsuk ki az oldat pH-ját és a Cu(OH)2 oldhatósági szorzatát!

  62. A következő koncentrációs elemet állítjuk össze:
    (Pt) H2 | Zn(OH)2 || HCl | H2 (Pt)

    c = 0,1 M

    A negatív elektród telített Zn(OH)2 oldatba merül. A galvánelem elektromotoros ereje 0,496 V. Számítsuk ki a negatív elektródot körülvevő elektrolit pH-ját és a Zn(OH)2 oldhatósági szorzatát!

  63. Ezüst-kloriddal telített 0,1 molos sósav oldatba ezüstelektród merül. Számítsuk ki az elektród potenciálját! Az oldatban az ezüst koncentrációját az AgCl oldhatósága szabja meg (L = 1,56×10-10).

  64. Van-e fémkiválással járó redoxi reakció, ha

  65. Az 1 M koncentrációjú NaF oldat alján PbF2 csapadék van. Az oldatba merített ólomelektród potenciálja -0,35 V. Mekkora a PbF2 oldhatósági szorzata?

  66. A
    Zn | 0,08 M Zn2+ || telített Zn(OH)2 | H2 (Pt)
    galvánelem elektromotoros ereje 0,231 V. Mekkora a Zn(OH)2 oldhatósági szorzata?
  67. Adjuk meg a
    Ag | telített Ag2CO3 || 0,02 M AgNO3 | Ag
    galvánelem elektromotoros erejét !
  68. Számítsuk ki a triklór-ecetsav disszociációs egyensúlyi állandóját, ha a

    (Pt) H2 | 3×10-2 M CCl3COOH || 1,00 pH-jú HCl oldat | H2 (Pt)

    galvánelem elektromotoros ereje 0,072 V!
  69. Adjuk meg a
    (Pt) H2 | 0,05 M KOH || 0,05 M H3AsO3 | H2 (Pt)
    galvánelem elektromotoros erejét! Az arzénessav első, második, harmadik disszociációs állandója rendre:

    K1 = 5×10-3, K2 = 8,3×10-8, K3 = 6×10-10
  70. Mekkora a
    + 6 Fe2+ + 14 H3O+ nyil.gif (56 bytes) 2 Cr3+ + 6 Fe3+ + 21 H2O
    reakció egyensúlyi állandója, ha a
    2 Cr3+ + 21 H2O nyil.gif (56 bytes) + 14 H3O+ + 6 e
    rendszerre e0 = 1,33 V és a Fe2+ nyil.gif (56 bytes) Fe3+ + e rendszerre e0 = 0,76 V.
  71. Állapítsuk meg az
    Sn2+ + 2 Fe3+ nyil.gif (56 bytes) Sn4+ + 2 Fe2+
    folyamat egyensúlyi állandóját!
  72. Mekkora a
    Br- + nyil.gif (56 bytes) + Cl-
    folyamat esetén a pK értéke?
  73. Melyik nyíl irányában játszódik le a következő reakció, ha a kiindulási reakcióelegyben a komponensek aktivitása az egységhez közeli érték, mekkora a folyamat egyensúlyi állandója?
    2 Fe2+ + + 2 H+ nyil.gif (56 bytes) 2 Fe3+ + + H2O
  74. Számítsuk ki a
    2 Fe3+ + 2 I- nyil.gif (56 bytes) 2 Fe2+ + I2
    folyamat egyensúlyi állandóját!
  75. A Zn nyil.gif (56 bytes) Zn2+ + 2 e
    folyamat normál elektródpotenciálja -0,76 V, a
    Zn + 4X- nyil.gif (56 bytes) [ZnX4]2- + 2e
    folyamat normál elektródpotenciálja 1,12 V. Számítsuk ki a
    [ZnX4]2- nyil.gif (56 bytes) Zn2+ + 4 X-
    folyamat disszociációs egyensúlyi állandóját!

  76. Platina elektródok merülnek olyan oldatba, mely Pb2+ iont (c1 = 2×10-3 M), Pb4+ iont (c2 = 10-3 M), Sn2+ iont (c3 = 2,5×10-4 M) és Sn4+ iont (c4 = 2×10-8 M) tartalmaz. Mekkora elektromotoros erő számolható, milyen irányú reakció megy végbe?

  77. Mekkora a Cu + Cu2+ nyil.gif (56 bytes) 2 Cu+ folyamat pK értéke?
  78. Pt/H2 | HCl c = 0,1 M || PbCl2 (telített) | (Cl2)Pt

    Mekkora a fenti galvánelem elektromotoros ereje? Mennyit változik az elektromotoros erő, ha mindkét elektrolitot 10-szeresére hígítjuk? (A telített ólom-klorid oldat alatt elegendő mennyiségű szilárd fázis van!)
  79. Az alábbi galvánelemet állítjuk össze:
    (Pt) H2 | H3O+ || H3O+ | H2 (Pt)

    c1

    		 c2

    c1 = 30 cm3 0,02 M ecetsav + 20 cm3 0,01 M KOH
    c2 = 50 cm3 5× 10-4 M KOH

    Mennyivel változik az elektromotoros erő, ha mindkét oldathoz 10 cm3 0,01 M töménységű sósavat adunk?
    = 1,78×10-5

  80. Egy galvánelem vaselektródja 1 dm3 0,01 M FeCl3 oldatba, cinkelektródja 1 dm3 0,001 M ZnCl2 oldatba merül. Mekkora a galvánelem elektromotoros ereje? Milyen reakciót modellezünk a galvánelemmel és mekkora a reakció egyensúlyi állandója? Bizonyos idő elteltével a cinkelektród tömege 130 mg-ot változott. Számítsa ki ekkor a vaselektród potenciálját! Mekkora ekkor az FeCl3 oldat fajlagos vezetése?
  81. Adott a következő galvánelem 77 oC-on:

    Zn | 1 M ZnSO4 || 0,01 M HCl | H2(Pt)

    A galvánelem elektromotoros ereje ezen a hőmérsékleten 0,780 V. Mennyi a Zn elektród normálpotenciálja ezen a hőmérsékleten az ugyancsak 77 oC-os hidrogénelektródra vonatkoztatva?

  82. A csapadékukat is tartalmazó telített Al(OH)3 és Mg(OH)2 oldatokba külön-külön aluminium és oxigén, ill. magnézium és oxigén elektródokat helyezünk a sorrendnek megfelelően.

  83. Egy 2·10-5 M koncentrációjú Cu2+ só oldatba rézelektródot mártunk. Ugyanezen oldat tartalmaz még 2·10-5 M és 4·10-3 M iont.

  84. 100 ml 10-3 M sósavoldatba 0,29 g Mg(OH)2 port szórunk. Mennyi lesz a keletkező oldat pH-ja, ha az oldat térfogata nem változik. (Az Mg(OH)2 moláris tömege 58 g, = 1,2·10-11)

  85. Milyen galvánelemmel modellezhető a következő kiegészítendő redoxfolyamat? Mekkora a pK értéke?

    Fe + Fe3+ nyil.gif (56 bytes) Fe2+

  86. Milyen réz- és cinkion koncentráció-viszonynál szűnik meg egy Daniell elem működése, mikor lesz az elektromotoros ereje 0?

  87. Mekkora árammennyiségre van szükség 10 g higany előállításához, ha azt higany(I)-nitrát, ill. higany(II)-nitrátoldat elektrolízise révén kívánjuk leválasztani?

  88. Hány g ólom állítható elő valamely Pb++ ionokat tartalmazó oldat elektrolízisével 13,4 amperóra elektromos árammennyiséggel?

  89. Egy AgNO3 oldatot 10 percig elektrolizálva 0,958 g ezüst leválását mértük. Hány coulomb haladt át a cellán és mekkora volt az áram erőssége?

  90. Sósavoldat 1,5 amperes árammal történő elektrolízisénél 3 óra alatt mekkora térfogatú H2 fejlődik 25 oC-on és 94660 Pa nyomáson?

  91. Egy durranógáz-coulombmérőn 30 percig 1,5 amperes áram halad át. Hány ml 20 oC-os és 101325 Pa nyomású durranógáz fejlődik eközben? (Vegyük az elektrolit tenzióját a tiszta vízével egyenlőnek!)

  92. Hány kg aluminiumot lehet óránként előállítani aluminium-oxid olvadék elektrolízisével
    (Al2O3 nyil.gif (56 bytes) 2 Al3+ + 3 O2-) 5000 amperrel terhelhető cellában.

  93. Hány kg rezet termelhetünk CuSO4 oldat elektrolízisével naponta, ha 2 A/dm2 áramsűrűséggel dolgozunk és 42 m2 katódfelület áll rendelkezésünkre?

  94. Rézcoulombméterben (amely kénsavval savanyított CuSO4 oldatot tartalmaz) 10 perc alatt 1,542 g réz leválását mértük. Hány coulomb haladt át a cellán és mekkora volt az áram erőssége?

  95. Két sorba kapcsolt, FeCl3-at, ill. FeSO4-et tartalmazó elektrolizáló cellán 6 A-es áram halad át 30 percig. Hány g vas válik le a két cellában összesen?

  96. 5 amperes áram kadmiumsó oldatából 15 perc alatt 2,621 g kadmiumot választ ki. Mennyi kadmium válik le 1 F árammennyiség áthaladásakor?

  97. Mennyi elektromos energia szükséges 1 kg nátrium, ill. 1 kg kálium előállításához, ha az elektrolizáló feszültség 11 V?

  98. Egy 300 cm2 összfelületű fémlemezt 0,015 mm vastagságú ezüstréteggel vonunk be; az ezüst sűrűsége 10,5 g/cm3. Mennyi ideig kell 0,5 amper erősségű árammal AgNO3 oldatban elektrolizálni, hogy a kívánt vastagságú ezüstréteg leváljék?

  99. 50 amper erősségű áram 10 óra alatt CuSO4 oldatból 526,0 g rezet választott le. Számítsuk ki az elektrolízis hatásfokát!

  100. Hány liter 20 oC-os és 12,5 MPa nyomású klórgázt nyerünk egy 5000 amperes elektrolizáló cellából 24 óra alatt, ha a fejlődő gáz 5%-a elvész? (Megjegyzés: Ipari folyamatban ekkora klórgáz kibocsátás megengedhetetlen; az elfogadható veszteség 10-3%.)

  101. Mennyi ideig kell egy vizes NaCl oldatot 40 amperes áramerősséggel elektrolizálni ahhoz, hogy 20 liter 20oC-os és 0,1 MPa nyomású klórgázt kapjunk?

  102. Réz(II)-klorid vizes oldatát elektrolizálva a katódon 0,52 g réz válik le. Hány ml 20oC-os 100000 Pa nyomású klórgáz fejlődik ugyanekkor az anódon?

  103. Nikkel-szulfát oldat elektrolízisekor a katódon fémnikkel válik le, az anódon oxigén fejlődik, az oldat pedig a felszabaduló kénsavtól megsavanyodik. Számítsuk ki mennyi nikkel-karbonát szükséges óránként a sav közömbösítésére, ha az oldaton 1 amper erősségű áram halad át!

    NiCO3 + H2SO4 nyil.gif (56 bytes) NiSO4 + CO2 + H2O

  104. Három sorbakapcsolt Leclanché elem kapocsfeszültsége 4,5 V. Számítsuk ki, hogy mennyi lesz a cinkanódok súlyvesztesége, ha 5 órán keresztül működtetünk vele egy 1 W-os zseblámpaizzót!

  105. Az ólomfehér nevű festékanyagot (Pb3(OH)2(CO3)2) az ólom anódikus oxidációjával állítják elő. Az anódról oldatba lépő Pb2+ ionok az elektrolitban jelen levő és OH- ionokkal reagálnak, majd a reakció során keletkező bázikus só csapadék formájában válik ki. Számítsuk ki, hogy 1 kg festék előállításához hány coulomb szükséges?

  106. Egy ezüst-nitrát - ezüst-szulfát keverék 1,00 g-ját vízben oldva az oldatban levő teljes ezütmennyiség 2 amperes árammal 5 perc alatt elektrolizálható ki. Számítsuk ki a keverék összetételét!

  107. 1 g réz-ezüst ötvözetet salétromsavban oldunk. A keletkező oldatot a felesleges sav elűzése céljából bepároljuk. A maradékot gyengén savas vízben feloldjuk. Az oldaton platinaelektródok között áramot vezetünk át. A katódon leválik az ezüst, majd a réz is. A fémek teljes leválasztásához 0,308 amperóra szükséges. Számítsuk ki az ötvözet összetételét!

  108. Egy 60 wattos, 6 V-os izzólámpát 3 db sorbakapcsolt ólomakkumulátorral működtetünk. Egy-egy akkumulátorban a bekapcsolás pillanatában 1 kg 38%-os kénsav van. Az izzólámpát két óráig működtetjük. Mennyi lesz ekkor az akkumulátorban a kénsav mennyisége? Az ólomakkumulátor kapocsfeszültsége 2 V, kisüléskor 2 F töltésmennyiség áthaladása közben a következő folyamat játszódik le:
    Pb + PbO2 + 2 H2SO4 nyil.gif (56 bytes) 2 PbSO4 + 2 H2O

  109. Tiszta réz(II)-szulfát oldatot elektrolizálva 1 óráig 5 amperes árammal, a réz kiválása mellett 95,21 cm3 száraz durranógázt is felfogtunk az elektródokon (t=25oC, p=101,325kPa).

  110. Grafit elektródok között 2 molos FeCl3 oldatot elektrolizálunk.
    1. Legalább mekkora feszültség szükséges ehhez?
    2. Mennyi standard állapotú klórgáz fejlődik az anódon 6,7 A×h töltés áthaladásakor 80%-os áramkihasználás mellett?

  111. Higany(II)-nitrát oldatba nikkel tízforintost merítve az érme tömege 0,1 grammal változott. Hány g higany vált ki az oldatból; mennyi töltés haladt át eközben a felületen?

  112. Az ólomakkumulátorban a kénsav koncentrációját 25 és 30% között célszerű tartani. Mekkora lehet egy feltöltött 60 amperóra kapacitású ólomakkumulátorban a kénsav–víz elegy minimális mennyisége kg-ban, ha azt akarjuk, hogy a kisütés során a sav koncentrációja a megadott határon belül maradjon? (Feltöltött állapotban az akkumulátor lemezeit PbO2, ill. fém Pb, kisütött állapotban mindkettőt PbSO4 borítja.)

  113. Egy krómsó oldatából 2 órán tartó 5 A áramerősséggel végzett elektrolízisével 6,47 g krómot választunk le. Mennyi a krómion oxidáció foka?

  114. Sorba kapcsolunk egy durranógáz-coulombmérőt, egy 250 ml FeSO4 oldatba merülő platina elektródokból álló rendszert és egy másik főzőpohárban lévő 250 ml Fe(NO3)3 oldatot, amelybe szintén Pt-elektródok merülnek. A rendszert elektrolízisnek vetjük alá, 25oC-on 7,5 V feszültséget vezetünk át rajta. 100%-os áramkihasználás esetén 6 perces elektrolízis után az első főzőpohárban tiszta kénsavoldat, további 6 perces elektrolízis után a második főzőpohárban tiszta salétromsavoldat marad vissza. 6 perc alatt a durranógáz-coulombmérőben 90,9 cm3 105,373 kPa nyomású gázt fogunk fel víz felett. Hány gramm fém vas vált le a katódokon 12 perc alatt? Mekkora áramerősséggel elektrolizáltunk? Hány molosak voltak a kiindulási oldatok?

  115. Hány gramm cinket kell elvileg a ceruzaelem gyártása során egy Leclanché típusú cellához felhasználni, ha tudjuk, hogy három ilyen ceruzaelemmel egy 4,5 V/0,2 A-es zseblámpaizzó 90 percig világít?

    = -1,66 V, = -2,34 V, = +0,41 V
    4 OH- nyil.gif (56 bytes) O2 + 2 H2O + 4 e-

  116. Vaslemezt réz-szulfát oldatba merítettünk. Egy bizonyos idő eltelte után kivettük az oldatból, megszárítottuk és lemértük: 0,1500 g tömegnövekedést tapasztaltunk. Hány g vas ment oldatba?

  117. Cinket ZnCl2 oldat elektrolízisével állítunk elő. Mennyi Zn állítható elő 24 óra alatt 20000 kW teljesítmény felhasználásával, ha 4,5 V kapocsfeszültséget alkalmazunk és az áramkihasználás 90%-os?

  118. Kwasi-Ladongában timföldből (Al2O3) évente 10000 tonna fémaluminiumot állítanak elő elektrolízissel. A folyamat során 5 V feszültséget alkalmaznak, az áramkihasználási tényező 80%-os. Számítsuk ki, hogy mennyivel lesz olcsóbb az elektrolízis évente, ha a kwasi-ladongai aluminiumkohók áramkihasználását 90%-ra javítják. 1 kWh energia ára ott 5 fth. (1 fth, azaz 1 farthing a ladongai pénzegység, ottani ejtése: "fittying".)

  119. Adott a következő galvánelem:
    Zn | 1 dm3 0,2 M Zn2+ || 4 mol Fe3+ és 0,4 mol Fe2+ 2 dm3 oldatban | Pt

    a. Mekkora a galvánelem elektromotoros ereje?
    b. Három ilyen sorbakötött galvánelemmel egy elektrolizáló cellában 5,87 g nikkelt választottunk le NiSO4 oldatból. Mekkora lesz a művelet végén a sorbakapcsolt elemek eredő elektromotoros ereje?

  120. Egy oldatból egymás mellett ezüstöt és aranyat galvanizálva ugyanarra az elektródra 0,500 g fémet kaptunk. Ehhez 366 A· s töltést használtunk fel. Mennyi a minta ezüsttartalma %-ban?

  121. Milyen áramerősséggel elektrolizálunk, ha 20 liter 1 molos króm(III)-szulfát oldat koncentrációja 2 óra alatt a felére csökken (a térfogatváltozástól eltekintünk). Ugyanennyi idő alatt milyen és mekkora térfogatú 25oC hőmérsékletű 100 kPa nyomású gáz fogható fel az anód felett (a vízgőz tenziója 25oC-on 3,2 kPa.)

  122. Mennyi ideig kell 100 g 10 tömegszázalékos Na2SO4 oldatot elektrolizálni, hogy 12%-os legyen 5 A áramerősség mellett?

  123. 1973-ban a Journal of Chemical Education folyóiratban (Vol. 50, 61. oldal, 1973) különleges javaslat jelent meg a tenger fenekére süllyedt Titanic roncsainak kiemelésére. A javaslat szerint elektrolizáló cellának kiképzett pontontartályokat kell elhelyezni a hajóroncson belül, a cella katódja a tartályon belül, az anód a külső részen lenne. A bejutó tengervíznek egy tengeralattjáróról szabályozott elektrolízise révén a tartály H2 gázzal töltődik fel. A becslések szerint 7×108 mol H2 lenne szükséges olyan felhajtóerő biztosításához, amely a hajóroncsot felemelné. Mekkora árammenyiségre lenne szükség? A tengervízből H2 és O2 képződik az elektrolízis során. A H2 és O2 fejlődéséhez szükséges minimális elektrolizáló feszültséget a hidrogén- és oxigánelektród elektródpotenciálja közötti különbség határozza meg. A gázelektródok elektródpotenciálját a gáznyomás is befolyásolja. A roncs 3,6 km mélységben van. A H2 és O2 nyomása ilyen mélységben 300 MPa lenne. A nyomás ismeretében számított minimális elektrolizáló feszültség 1,27 V. Mi az a minimális elektromos energia, amely a Titanic elektrolízis segítségével történő kiemeléséhez szükséges? Mekkora a minimális költségigény, ha 1 kilowattóra ára 23 cent?

  124. Mekkora árammennyiség szükséges, hogy tartalmú oldatból 0,23 mm vastagságú krómréteggel vonjuk be egy autó ütközőjét, amelynek teljes felülete 0,32 m2? A fém króm sűrűsége 7,20 g/cm3. Mekkora áramerősséggel kell az elektrolízist végrehajtani, ha az ütközőt 6,0 s alatt kell a bevonattal ellátni?